Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero: Az istenek természetéről 1.18–23 (kihagyásokkal)178

[Az epikureus Velleius beszél:] „(1) Most pedig ne olyan üres és képzelet szülte nézeteket hallgassatok meg, mint amilyen Platón Timaioszában a kézműves istenségről szóló, aki a világ építőmestere, vagy mint amilyen a sztoikusok jövendőmondó öregasszonya, Pronoia, […] sem pedig azt, amely szerint a világ lélekkel és érzékszervekkel van felruházva, és ő maga a gömbölyű, tüzes és körmozgást végző istenség, mert ezek a csodálatos és rendkívüli nézetek nem az érvelő filozófusoktól, hanem az álmodozóktól származnak. (2) Miféle lelki szemekkel láthatta ugyanis a ti Platónotok e roppant mű megalkotását, amikor úgy gondolja, hogy a világot isten hozta létre és építette föl? Ugyan miféle előkészület történt egy ilyen hatalmas munkához, miféle eszközöket vettek igénybe ennek során, miféle emelőszerkezeteket, gépeket, munkásokat? Hogyan tudott engedelmeskedni és eleget tenni az építész akaratának a levegő, a tűz, a víz és a föld? […] A pálmát azonban annak a filozófusnak az elképzelése viszi el, aki a világot nemcsak úgy mutatja be, hogy az megszületett, hanem hogy úgyszólván egy kéz alkotása is, ugyanakkor mégis azt mondja, hogy a világ örök. Gondolod, hogy ez a férfiú – mint mondani szokás – egyáltalán belekóstolt a phüsziologiába179 – vagyis a természet ésszerű magyarázatába –, aki úgy gondolja, hogy valami, aminek kezdete van, lehet örök? Mert hát van-e olyan összetétel, amely ne bomolhatnék fel? Vagy mi az, aminek van kezdete, de nincs vége? (3) Ha pedig, Luciliusom, a ti Pronoiátok [ti. a sztoikusoké] azonos ezzel, akkor megint csak arról érdeklődöm, amiről az imént: a munkásokról, a gépekről, e hatalmas munka egész tervéről és véghezviteléről. Ha pedig valami más, akkor miért alkotta meg a világot úgy, hogy halandó legyen, nem pedig úgy, miként Platón istene, hogy örökkévaló? (4) Azt a kérdést pedig már mindkettőnek [Platónnak és a sztoikusoknak] fölteszem, hogy vajon miért jelentek meg egyszer csak a világ építőmesterei, és miért aludtak addig megszámlálhatatlan századon át? Mert ha világ nem volt is, századok attól még voltak. (»Századnak« most nem azt nevezem, ami az évek körforgásának eredményeképpen a nappalok és éjszakák sorából áll össze, mert úgy gondolom, hogy ez a világ körforgása nélkül nem jöhetett létre. Mégis létezett valamiféle örökkévalóság, végtelen időtől fogva, amelynek nem adott mértéket semmiféle időhatár, amelynek milyenségét azonban mégis fel lehet fogni a kiterjedés segítségével –, mert egyébként felfoghatatlan, hogy miképpen lehetett mégis valamiféle idő akkor, amikor nem volt idő.)180 […] (5) Vagy pedig – ahogy rendszerint mondjátok – az emberek kedvéért hozta létre ezeket [a világmindenség alkotóelemeit] az isten? Talán a bölcsekért? Úgy tehát kevesekért mozgatta meg a dolgoknak ezt a roppant tömegét. Vagy talán az ostobákért? De először is: nem volt rá oka, hogy a hitványak kedvéért tegyen jót. Másodszor pedig: ugyan mit ért el vele, amikor az ostobák mindannyian a legszerencsétlenebbek, legfőképpen mert ostobák (elvégre miféle nagyobb szerencsétlenséget tudnánk mondani az ostobaságnál), aztán meg azért, mert oly sok kellemetlenség van az életben, hogy ezeket csak a bölcsek tudják a kellemes dolgokkal ellensúlyozni és így enyhíteni, az ostobák viszont sem a jövőbeli bajokat nem képesek elkerülni, sem pedig a jelenlegieket elviselni.” (Havas László fordításának felhasználásával)

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave