Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia


Irodalom

  1. ACC/AHA Taske force report: Guidelines for ambulatory electrocardiography. J. Am. Coll. Cardiol., 1989, 13/1: 249–258.
  2. ACC/AHA Taske force report: Guidelines for ambulatory electrocardiography. J. Am. Coll. Cardiol., 1992, 19/3: 473–481.
  3. Bayés, DE Luna A., Coumel P., Leclercq J. F.: Ambulatory sudden cardiac death: mechanism of production of fatal arrhythmia on the basis of data from 157 cases. Am. Heart J., 1989, 117(1): 151–159.
  4. Bigger, J. T. Jr.: Correlations among time and frequency domain measures of heart period variability two weeks after acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1992, 69: 891–898.
  5. Bigger, J. T. Jr.: Frequency domain measures of heart period variability and mortality after myocardial infarction. Circulation, 1992, 85: 164–171.
  6. Bigger, J. T. Jr., Fleiss, J. L., Rolnitzky, L. M.: Time course of recovery of heart period variability after myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 1991, 18: 687–697.
  7. Bigger, J. T. Jr. et al.: Predicting mortality after myocardial infarction from the response of R-R variability to antiarrhythmic drug therapy. J. Am. Coll. Cardiol., 1994, 23: 733–740.
  8. Billman, G. E., Schwartz, P. J., Stone, H. L.: Baroreceptor reflex control of heart rate: A predictor of sudden cardiac death. Circulation, 1982, 66: 874–880.
  9. Califf, R. M., McKinnis, R. A., McNeer, J. F.: Prognostic value of ventricular arrhythmias associated with treadmill exercise testing in patients studied with cardiac catheterizatiton for suspected ischaemic heart disease. J. Am. Coll. Cardiol., 1983, 21: 1060.
  10. Gamacho, A. M., Guindo, J., Bayés, de Luna A: Usefulness of silent myocardial ischaemia detected by ST segment depression in postmyocardial infarction patients as a predictor of ventricular arrhythmias. Am. J. Cardiol., 1992, 69: 1243–1244.
  11. Coplan, N. L. et al.: Exercise-related atrioventricular block. Influence of myocardial ischaemia. Chest, 1991, 100: 1728–1730.
  12. Coumel, P.: Role of the autonomic nervous system in paroxysmal atrial fibrillation. In: Atrial Arrhythmias: Current Concepts and Management. Touboul, P., Waldo, A. L. (Eds) C. V. Mosby, 1990, 248–261.
  13. Farrell, T. G., Bashir, Y., Cripps, T.: Risk stratification for arrhythmic events based on heart rate variability, ambulatory electrocardiographic variables and the signal-averaged electrocardiogram. J. Am. Coll. Cardiol., 1991, 18: 687–697.
  14. Hull, S. S., Evans, A. R., Vanoli, E.: Heart rate variability before and after myocardial infarction in conscious dogs at high and low risk of sudden death. J. Am. Coll. Cardiol., 1990, 16: 978–985.
  15. Irving, J., Bruce, R.: Exertional hypotension and post exertional ventricular fibrillation in stress testing. Am. J. Cardiol., 1977, 39: 849.
  16. Jánosi A: Terheléses kardiológiai vizsgálómódszerek. In: Klinikai kardiológia. Tomcsányi J. (szerk.) Medintel, Budapest, 1995
  17. Katona, P. G., Jih, F.: Respiratory sinus arrhythmia measure of the parasympathetic cardiac control. J. Appl. Physiol., 1975, 39: 801–805.
  18. Kleiger, R. E. et al.: Decreased heart rate variability and its association with increased mortality after acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1987, 59: 256–262.
  19. Kobayashi, S. et al.: Paradoxical bradycardia during exercise and hypoxic exposure. The possible direct effect of hypoxia on sinus node activity in humans. Chest, 1992, 102: 1893–1895.
  20. Koizumi, K., Terui, N., Kollai, M.: Effect of cardiac vagal and sympathetic nerve activity on heart rate in rhythmic regulations. J. Autonom Nerv. Syst., 1985, 12: 251–259.
  21. Miller, T. D., Gibbons, R. J.: Paradoxical heart rate deceleration during exercise. Relationship to a midright coronary artery stenosis. Chest, 1988, 94(2): 407–108.
  22. Miyahara, H., Domae, A., Satu, T.: The reproducibility of interpretation of 10 Computer EC6 Systems by means of a microprocessor-based EC6 signal generator. Comput. Biomed. Res., 1984, 17: 311–325.
  23. Morillo, C. A. et al.:Mechanism of „inappropriate” sinus tachycardia: role of sympathovagal balance. Circulation, 1994, 90: 873–877.
  24. Szabó, B. N.: Value of ambulatory electrocardiographic monitoring to identify increased risk of sudden death in patients with left ventricular dysfunction and heart failure. Eur. Heart J., 1994, 15: 928–933.
  25. Tomcsányi J.: Klinikai arrhythmiák diagnózisa és terápiája. Medintel, Budapest, 1995
  26. Wellens, H. J. J.: The value of the ECG in the diagnosis of supraventricular tachycardias. Eur. Heart J., 1996, 17(SupplC): 10–20.
  27. Willems, J. L., Abreu-Lima, C., Arnaud, P.: Effect of combining electrocardiographic interpretation results on diagnostic accuracy. Eur. Heart J., 1988, 9: 1348–1355.
  28. Wolf, M. et al.: Sinus arrhythmia in acute myocardial infarction. Med. J. Aust., 1978, 2: 52–53.
  29. Young, D., Lampert, S., Graboys, T. B.: Safety of maximal exercise testing in patients at high risk for ventricular arrhythmia. Circulation, 1984, 70: 184.
  30. Zuanetti, G., Latini, R., Neilson, J. M. M.: Heart rate variability in patients with ventricular arrhythmias: Effect of antiarrhythmic drugs. J. Am. Coll. Cardiol., 1991, 17: 604–612.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave