Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Irodalom

  1. Aitchison, J. D., Campbell, R. W., Higham, P. D.: Time dependent variability of QT dispersion after acute myocardial infarction and its relation to ventricular fibrillation: a prospective study. Heart, 2000, 84: 504–508.
  2. Aytemir, K. et al.: Effect of balloon inflation-induced acute ischemia on QT dispersion during percutaneous transluminal coronary angioplasty. Clin. Cardiol, 1999, 22: 21–24.
  3. Bonnar, C. E. et al.: QT dispersion in patients with chronic heart failure: beta-blockers are associated with a reduction in QT dispersion. Heart, 1999, 81: 297–302.
  4. Bonnemeier, H. et al.: Course and prognostic implications of QT interval and QT interval variability after primary coronary angioplasty in acute myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 2001, 37: 44–45.
  5. Brendorp, B. et al.: QT dispersion has no prognostic information for patients with advanced congestive heart failure and reduced left ventricular systolic function. Circulation, 2001, 103: 831–835.
  6. Campbell, R. W. et al.: Measurement of the QT interval. Eur. Heart J., 1985, 6(Suppl D): 81–83.
  7. Chalil, S. et al.: Pacing-induced increase in QT dispersion predicts sudden cardiac death following cardiac resynchronization therapy. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 47: 2486–2492.
  8. Clarkson, P. B., Naas, A. A., McMahon, A. et al.: QT dispersion in essential hypertension. Q. J. M., 1995, 88: 327–332.
  9. Committee for Proprietary Medicinal Products. Points to consider: The assessment of the potential for QT interval prolongation by non-cardiovascular medicinal products. The European Agency for the Evaluation of Medicinal Products. December, 1997. link
  10. Dabrowski, A. et al.: Predictive power of increased QT dispersion in ventricular extrasystoles and in sinus beats for risk stratification after myocardial infarction. Circulation, 2001, 101: 1693–1697.
  11. de Bruyne, M. C. et al.: QTc dispersion predicts cardiac mortality in the elderly: the Rotterdam study. Circulation, 1998, 97: 467–472.
  12. De Sutter, J. et al.: QT dispersion is not related to infarct size or inducibility in patients with coronary artery disease and life threatening ventricular arrhythmias. Heart, 1999, 81: 533–538.
  13. Fenichel, R. R. et al.: Drug-induced torsades de pointes and implications for drug development. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2004, 15: 475–495.
  14. Gillis, A. M. et al.: Antiarrhythmic drug effects on QT interval dispersion in patients undergoing electropharmacologic testing for ventricular tachycardia and fibrillation. Am. J. Cardiol., 1998, 81: 588–593.
  15. Gonzalez-Juanatey, J. R. et al.: Reduction of QT and QTc dispersion during long-term treatment of systemic hypertension with enalapril. Am. J. Cardiol., 1998, 81: 170–174.
  16. Grimm, W. et al.: Effect of amiodarone on QT dispersion in the 12-lead standard electrocardiogram and its significance for subsequent arrhythmic events. Clin. Cardiol., 1997, 20: 107–110.
  17. Haverkamp, W., Breithardt, G., Camm, A. J. et al.: The potential for QT prolongation and proarrhythmia by non-antiarrhythmic drugs: clinical and regulatory implications. Eur. Heart J., 2000, 21: 1216–1231.
  18. Huikuri, H. V. et al.: Prediction of Sudden Cardiac Death After Myocardial Infarction in the Beta-Blocking Era. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 42: 652–658.
  19. International Conference on Harmonization of Technical Requirements for Registration of Pharmaceuticals for Human Use. The Clinical Evaluation of QT/QTc Interval Prolongation and Proarrhythmic Potential for Non-Antiarrhythmic Drugs: E14. Geneva, Switzerland: International Conference on Harmonization of Technical Requirements for Registration of Pharmaceuticals for Human Use; 2005. link
  20. Karagounis, L. A. et al.: Multivariate associates of QT dispersion in patients with acute myocardial infarction: primacy of patency status of the infarct-related artery. Am. Heart J., 1998, 35: 1027–1035.
  21. Kautzner, J. Malik, M.: QT dispersion and its clinical utility. Pacing Clin. Electrophysiol., 1997, 20: 2625–2640.
  22. Kautzner, J. et al.: Short- and long-term reproducibility of QT, QTc and QT dispersion measurement in healthy subjects. PACE, 1994, 17: 928–937.
  23. Koide, Y. et al.: Usefulness of QT dispersion immediately after exercise as an indicator of coronary stenosis independent of gender or exercise-induced ST-segment depression. Am. J. Cardiol., 2000, 86: 1312–1317.
  24. Kors, J. A., van Herpen, G., van Bemmel, J. H.: QT dispersion as an attribute of T-loop morphology. Circulation, 1999, 99: 458–463.
  25. Kun, Cs. et al.: Reduced dispersion of ventricular repolarization after thrombolysis or primary or elective angioplasty. In: Electrocardiology’98, Ed: Préda I. World Scientific Publishing Co. Pte. Ltd, 1999, Singapore, 339–342.
  26. Kun Cs., Czuriga I., Lőrincz I.: QT diszperzió: az arrhythmiarizikó felületi EKG markere. Lege Artis Medicinae, 2002, 12, 551–555.
  27. Lim, P. O., Nys, M., Naas, A. A. et al.: Irbesartan reduces QT dispersion in hypertensive individuals. Hypertension, 1999, 33: 713–718.
  28. Liu, T. et al.: Blinded validation of the isolated arterially perfused rabbit ventricular wedge in preclinical assessment of drug-induced proarrhythmias. Heart Rhythm., 2006, 3: 948–956.
  29. Lőrincz, I. et al.: ECG abnormalities in hemodialysis. Am. Heart J., 1997, 134: 1138–1140 .
  30. Lőrincz, I. et al.: QT dispersion in patients with end stage renal failure and during hemodialysis. J. Am. Soc. Nephrol., 1999, 10: 1297–302.
  31. Lőrincz, I. et al.: Reduced QT dispersion after early thrombolysis – protection of ventricular electrical stability. J. Clin. Basic Cardiol., 1999, 2: 85–88.
  32. Lőrincz, I.: QT dispersion. Progress in Biomedical Science, 1999, 4: 405–410.
  33. Lyras, T. G. et al.: Evaluation of serial QT dispersion in patients with first non-Q-wave myocardial infarction: relation to the severity of underlying coronary artery disease. Clin. Cardiol., 2003, 26: 189–195.
  34. Macfarlane, P. W.: QT dispersion – Lack of discriminating power (abstract). Circulation, 1998, 98: 181.
  35. Malik, M., Batchvarov, V. N.: Measurement, interpretation, and clinical potential of QT dispersion. J. Am. Coll. Cardiol., 2000, 36: 1749–1766.
  36. Malik, M., Bachtarow, V.: QT dispersion. In: Clinical approaches to tachyarrhythmias Camm, J. (ed.) Futura Publishing Company Armonk, N. Y., 2000.
  37. Mirvis, D. M.: Spatial variation of QT intervals on normal persons and patients with acute myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 1985, 5: 625–631.
  38. Moreno, F. L. et al.: Reduction of QT interval dispersion by successful thrombolytic therapy in acute myocardial infarction. TEAM-2 Study Investigators. Circulation, 1994, 90: 994–100.
  39. Moss, A. J.: Drugs that prolong the QT interval: Regulatory and QT measurement issues from the United States and European perspectives. Ann. Noninvas Electrocardiol., 1999, 4: 255–256.
  40. Okin, P. M. et al.: Assessment of QT interval and QT dispersion for prediction of all-cause and cardiovascular mortality in American Indians. The Strong Heart Study. Circulation, 2000, 101: 61–66.
  41. Priori, SG, et al.: Dispersion of the QT interval. A marker of therapeutic efficacy in the idiopathic long QT syndrome. Circulation, 1994, 89: 1681–1689.
  42. Pye, M., Quinn, A. C., Cobbe, S. M.: QT interval dispersion: a non-invasive marker of susceptibility to arrhythmia in patients with sustained ventricular arrhythmias? Br. Heart J., 1994, 71: 511–514.
  43. Rautaharju, P. M.: QT and dispersion of ventricular repolarization: the greatest fallacy in electrocardiography in the 1990s. Circulation, 1999, 99: 2477–2478.
  44. Schwartz, P. J., Wolf, S.: QT interval prolongation as a predictor of sudden death in patients with myocardial infarction. Circulation, 1978, 57: 1074–1079.
  45. Shah, R. R.: Drug-induced QT dispersion: does it predict the risk of torsade de pointes? J. Electrocardiol., 2005, 38: 10–18.
  46. Sporton, S. C. et al.: Acute ischemia: a dynamic influence on QT dispersion. Lancet, 1997, 349: 306–309.
  47. Statters, D. J., Malik, M., Ward, D. E., Camm, A. J.: QT dispersion: problems of methodology and clinical significance. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1994, 5: 672–685.
  48. Spargias, K. S. et al.: QT dispersion as a predictor of long term mortality in patients with acute myocardial infarction and clinical evidence of heart failure. Eur. Heart J., 1999, 20: 1158–1165.
  49. Surawicz, B., Knoebel, S. B.: Long QT: Good, bad, or indifferent? J. Am. Coll. Cardiol., 1984, 4: 398–413.
  50. Szabó Z. et al.: Effect of hyperlipidemia on QT dispersion in patients without ischemic heart disease. Can. J. Cardiol., 2005, 21: 847–850.
  51. Taggart, P. et al.: Transmural repolarisation in the left ventricle in humans during normoxia and ischaemia. Cardiovasc. Res., 2001, 50: 454–462.
  52. Tamura, A., Nagase, K., Mikuriya, Y., Nasu, M.: Relation of QT dispersion to infarct size and left ventricular wall motion in anterior wall acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1999, 83: 1423–1426.
  53. Tran, H. T., Chow, M. S., Kluger, J.: Amiodarone induced torsades de pointes with excessive QT dispersion following quinidine induced polymorphic ventricular tachycardia. Pacing Clin. Electrophysiol., 1997, 20: 2275–2278.
  54. Zabel, M., Portonoy, S., Franz, M. R.: Electrocardiographic indexes of dispersion of ventricular repolarization: an isolated heart validation study. J. Am. Coll. Cardiol., 1995, 25: 746–752.
  55. Zipes D. P. et al.: ACC/AHA/ESC 2006 Guidelines for management of patients with ventricular arrhythmias and the prevention of sudden cardiac death. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 48: 247–346.
Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave