A rádiófrekvenciás laesio kialakításához mindvégig stabil érintkezésre van szükség a katéter és a célszövet között. Ezt sokban segítheti az ICE használata, ezzel effektívebbé tehető a folyamat (97, 99, 102). Az ablatiós katéterek jól láthatók ICE-al, a végük világos és legyező alakú hangárnyékot ad (114). Kalman és munkatársai (99) összehasonlították a hagyományos kritériumok alapján megállapított érintkezést (stabil elektrogram, fluoroszkópos kép) az ICE-val nyert adatokkal kutyákon. ICE nélkül a katéter 5 mm-t meghaladó oldalirányú elcsúszása viszonylag gyakori volt (18%), és a merőleges érintkezés is gyenge volt (27%), ezáltal hatástalanabb az ablatio, kisebb a laesio, és csökken a hőindex (hőmérséklet/energia) (99). Olgin és munkatársai (103) hosszú lineáris laesiókat okoztak malacokban, egy multielektród-tekercs array segítségével, hagyományos ICE használata mellett. ICE-val pontosan lehetett pozicionálni az eszközt bizonyos anatómiai struktúrák között, mint a crista terminalis, fossa ovalis, tricuspidalis anulus és a vena cava inferior. Továbbá ICE-al az is látható volt, hogy tisztán fluoroszkópos kontroll mellett a katéternek csak körülbelül fele érintkezett a szövettel, míg ICE-kontroll mellett az egész. Ehhez hasonlóan Epstein és munkatársai (102) összehasonlították a fluoroszkópiát és az ICE-t linearis pitvari laesiók létrehozásakor. ICE-al nagyobb, pontosabb és több sikeres laesiót tudtak létrehozni, köszönhetően a jobb érintkezésnek. Roithinger és munkatársai (104) lineáris pitvari ablatiós laesiókat hoztak létre multitekercs-elektróddal. A laesiókat fluoroszkópia vagy ICE-kontroll mellett alakították ki. Ebben a tanulmányban egy nem hajlítható 17 F-es 9–12 MHz-es phased-array katétert használtak, mellyel jól látható a pitvari fülcse, a tető és a szabad fal, de a vena pulmonalisok kevésbé. A bal szívfél képleteinek azonosítása artériába vezetett katéterrel tehető könnyebbé, ugyanakkor kockázatosabb is. Mangrum és munkatársai (108) egy 9 F-es 9 MHz-es katétert juttattak a bal pitvarba transseptalis sheet segítségével. Majd ICE-kontroll mellett körkörös PV-ablatiót végeztek. ICE-al a szöveti érintkezést és a PV-stenosist figyelték. Ablatio után a véna fala megvastagodott és echodúsabb lett, átlagban 12%-os keresztmetszet-csökkenés mellett.