Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Irodalom

  1. ACC/AHA/ESC guideline for the treatment of patients with supraventricular arrhythmias. Eur. Heart J., 2003, 24: 1857–1897.
  2. ACC/AHA/ACP 2006: Update of the clinical competence statement on invasive electrophysiologic studies, catheterablation and cardioversion. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 48: 1503–1517.
  3. Akhtar, M. et al.: Atrioventricular nodal reentry. Circulation, 1993, 88: 282–295.
  4. Akhtar, M. et al.: Selective transcatheter modification of the atrioventricular node. In: Catheter Ablation of Arrhythmias. Zipes, D. P. (ed.) Futura Publ. Comp., Armonk, NY, 1994, 151–186.
  5. Anderson, R. H., Becker, A. E., Brechenmacher, C.: The human atrioventricular junctional area: A morphological study of the A-V node and bundle. Eur. J. Cardiol., 1975, 3: 11–25.
  6. Ballo, P., Bernabo, D., Faraguti, S.A.: Heart rate is a predictor of success in the treatment of adults with symptomatic paroxysmal supraventricular tachycardia. Eur. Heart J., 2004, 25: 1310–1317.
  7. Borbola J: Szívritmuszavarok transzkatéteres rádiófrekvenciás ablációs kezelése II. Atrioventricularis nodalis reentry tachycardia. Cardioscan., 1997, 1: 19–37.
  8. Borbola, J.: Transcatheter laser ablation of atrioventricular nodal reentrant tachycardia – Do we really need a newer energy source? Eur. Heart J., 1997, 18: 357–358.
  9. Borbola, J.: Supraventricularis szívritmuszavarok transzkatéteres ablációs kezelése. Cardiol. Hung., 2008, 38: A35–A39.
  10. Borbola J.: Szívritmuszavarok. In: Farmakoterápia. (Szerk.: Kerpel-Frónius S.) Medicina, Budapest, 2008, 134–153.
  11. Calkins, H. et al.: Diagnosis and cure of the Wolff-Parkinson-White syndrome or paroxysmal supraventricular tachycardias during a single electrophysiologic test. N. Engl. J. Med., 1991, 324: 1612–1618.
  12. Chen, S. A. et al.: Selective radiofrequency catheter ablation of fast and slow pathways in loo patients with atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Am. Heart J., 1993, 125: 1–10.
  13. Chen, S. A. et al.: Initial onset of accessory pathway-mediated and atrioventricular node reentrant tachycardia after age 65: Clinical features, electrophysiologic characteristics and possible facilitating factors. J. Am. Geriatr. Soc., 1995, 43: 1370–1377.
  14. Cotton, P.: Notes and observation upon a case of unusually rapid action of the heart. Br. Med. J., 1867, 1: 629–631.
  15. Cox, J. L., Holman, W. L., Cain, M. E.: Cryosurgical treatment of atrioventricular node reentrant tachycardia. Circulation, 1987, 76: 1329–1336.
  16. Crosson, J. E. et al.: AV node reentry tachycardia in infants. PACE, 1995, 18: 2144–2149.
  17. Delacrétaz, E.: Supraventricular tachycardia. N. Engl. J. Med., 2006, 354: 1039–51.
  18. Delise, P., Sitta, N., Bonso, A. et al.: Pace mapping of Koch’s triangle reduces risk of atrioventricular block during ablation of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2005, 16: 30–35.
  19. Denes, P. et al.: Demonstration of dual AV nodal pathways in patients with supraventricular tachycardia. Circulation, 1973, 48: 549–555.
  20. Estner, H. L., Narepepa, G., Dong, J. et al.: Acute and long-term results of slow pathway ablation in patients with atrioventricular nodal reentrant tachycardia – an analysis of the predictive factors for arrhythmia recurrence. Pace, 2005, 28: 102–110.
  21. Estner, H., Deisenhofer, I.: Atrioventricular nodal reentrant tachycardia. In: Catheter ablation of cardiac arrhythmias (ed.: C. Schmitt, I. Deisenhofer, B. Zrenner). Steinkopff, Darmstadt, 2006, 103–127.
  22. Farré, J., Wellens, H. J. J., Cabrera, J. A. et al.: Supraventricular tachycardia. In: The ESC Textbook of Cardiovascular Medicine (ed.: Camm, A. J., Lüscher, T. F., Serruys, P. W.) Blackwell Publishing, Oxford, 2006, 831–870.
  23. Fazekas T és mtsai: AV-nodalis reentry tachycardia gyógyítása transzkatéteres rádiófrekvenciás ablációval. Orv. Hetil., 1994, 135: 1853–1857.
  24. Fischer, J. D. et al.: Catheter ablation for cardiac arrhythmias: clinical applications, personnel and facilities. J. Am. Coll. Cardiol., 1994, 24: 828–833.
  25. Fogel, R. I., Prystowsky, E. N.: Atrioventricular nodal reentry. In: Cardiac Arrhythmias. Podrid, P. J., Kowey, P. R. (eds) William Wilkins, Baltimore, 1995, 828–846.
  26. Gallagher, J. J., Svenson, R. H., Kassal, J. H.: Catheter technique for closed chest ablation of the atrioventricular conduction system: A therapeutic alternative for treatment of refractory supraventricular tachycardia. N. Engl. J. Med., 1982, 306: 194–200.
  27. Goldreyer, B. N., Damato, A. N.: The essential role of atrioventricular conduction delay in the initiation of paroxysmal supraventricular tachycardia. Circulation, 1971, 43: 679–687.
  28. Goy, J. J. et al.: Clinical efficacy of radiofrequency current in the treatment of patients with atrioventricular node tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 1990, 16: 418–423.
  29. Haissaguerre, M. et al.: Closed chest ablation of retrograde conduction in patients with atrioventricular nodal reentrant tachycardia. N. Engl. J. Med., 1989, 320: 426–443.
  30. Haissaguerre, M. et al.: Elimination of atrioventricular nodal reentrant tachycardia using discrete slow potentials to guide application of radiofrequency energy. Circulation, 1992, 85: 2162–2175.
  31. Hajdú E., Borbola J., Káli A.: Atrioventriculo-junctionális reentry tachycardia gyógyítása a lassú pálya szelektív transzkatéteres rádiófrekvenciás ablációjával. Cardiol. Hung., 1995, 24(Suppl 1): 14.
  32. Hamer, M. E. et al.: Heart rate during spontaneous and induced paroxysmal supraventricular tachycardia. Pacing Clin. Electrophysiol., 1995, 18: 2155–2157.
  33. Hucker, W. J., Nikolski, V. P, Efimov, I. R.: Autonomic control and innervation of the atrioventricular junctional pacemaker. Heart Rhythm., 2007, 4: 1326–1335.
  34. Huang, S. K., Jordan, N., Graham, A.: Closed chest desiccation of atrioventricular junction using radiofrequency energy: a new method of catheter ablation. Circulation, 1985, 72(Suppl 3): III–389.
  35. Huang, S. K.: Modification of atrioventricular conduction via the anterior approach for treatment of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. In: Radiofrequency Catheter Ablation of Cardiac Arrhythmias. Huang, S. K. (ed.) Futura Publ. Comp., Armonk, NY, 1995, 159–170.
  36. Hummel, J. D., Strickberger, S. A., Man, K. C: A quantitative fluoroscopic comparison of the coronary sinus ostium in patients with and without AV nodal reentrant tachycardia. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1995, 6: 681–686.
  37. Jackman, W. M. et al.: Treatment of supraventricular tachycardia due to atrioventricular nodal reentry by radiofrequency catheter ablation of the slow-pathway conduction. N. Engl. J. Med., 1992, 327: 313–318.
  38. Jackman, W. M. et al.: Three forms of atrioventricular nodal (junctional) reentrant tachycardia: differential diagnosis, electrophysiological characteristics and implications for anatomy of the reentrant circuit. In: Cardiac Electrophysiology. From Cell to Bedside. Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) 2nd ed. WB Saunders Co., Philadelphia, 1995, 620–637.
  39. Janse, M. J., Anderson, R. H., Mc Guire, M. A.: AV nodal reentry. Part II. AV nodal reentry revisited. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1993, 4: 561–572.
  40. Jazayeri, M. R., Hempe, S. L., Sra, J. S.: Selective transcatheter ablation of the fast and slow pathways using radiofrequency energy in patients with atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Circulation, 1992, 85: 1318–1328.
  41. Jazayeri, M. R., Akhtar, M.: Atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Cardiol. Rev., 1993, 1: 200–208.
  42. Josephson, M. E., Schibgilla, V. H.: Non-pharmacological treatment of supraventricular arrhythmias. Eur. Heart J., 1996, 17(Suppl C): 26–34.
  43. Kadish, A., Goldberger, J.: Ablative therapy for atrioventricular nodal reentry arrhythmias. Progr. in Cardiovasc. Dis., 1995, 37: 273–294.
  44. Kalbfleisch, S. J., Morady, F.: Catheter ablation of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. In: Cardiac electrophysiology. From Cell to Bedside. Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) 2nd ed. WB Saunders Co, Philadelphia, 1995, 1477–1487.
  45. Katritsis, D., Camm, A. J.: Classifaction and differential diagnosis of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Europace, 2006, 8: 29–36.
  46. Katritsis, D. G., Becker, A., Ellenbogen, K. A. et al.: Effect of slow pathway ablation in atrioventricular nodal reentrant tachycardia on the electrophysiologic characteristics of the inferior atrial inputs to the human atrioventricular node. Amer. J. Cardiol., 2006, 97: 860–865.
  47. Katritsis, D. G., Becker, A.: The atrioventricular nodal reentrant tachycardia circuit: A proposal. Heart Rhythm., 2007, 4: 1354–1360.
  48. Kay, G. N. et al.: Selective radiofrequency ablation of the slow pathway for the treatment of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Circulation, 1995, 85: 1675–1688.
  49. Kay, G. N., Plulmb, V. J.: The present role of radiofrequency catheter ablation in the management of cardiac arrhythmias. Amer. J. Med., 1996, 100: 344–356.
  50. Kay, G. N., Plumb, V. J.: Selective slow pathway ablation (posterior approach) for treatment of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. In Radiofrequency Catheter Ablation of Cardiac Arrhythmias. Huang SK (Ed). Futura Publ. Comp., Armonk, NY, 1994, 171–203.
  51. Keim, S., Werner, P., Jazayeri, M. et al.: Localization of the fast and slow pathways in atrioventricular nodal re-entrant tachycardia by intraoperative ice mapping. Circulation, 1992, 86: 919–925.
  52. Kimman, G. P., Theuns, D. A. M. J., Szili-Torok, T. et al: CRAVT: a prospective, randomized study comparing transvenous cryothermal and radiofrequency ablation in atrioventricular nodal re-entrant tachycardia. Eur. Heart J., 2004, 25: 2232–2237.
  53. Kimman, G. P., Bogaard, N. M., Vauflemel, P. F. H. M. et al.: Ten year follow-up after radiofrequency catheter ablation for atrioventricular nodal reentrant tachycardia in the early days forever cured, or a source for new arrhythmias? Pace, 2005, 28: 1302–1309.
  54. Kottkamp, H. et al.: Radiofrequency catheter ablation of the anterosuperior and posteroinferior atrial approaches to the AV node for treatment of AV nodal reentrant tachycardia: Techniques for selective ablation of „fast” and „slow” AV node pathways. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1997, 8: 451–468.
  55. Kuck, K. H., Schlüter, M., Cappato, R.: Catheter ablation for supraventricular tachycardia. In: Cardiac Arrhythmia. Poprid, P. J., Kowey, P. R. (eds) William Wilkins, Baltimore, 1995, 666–668.
  56. Lee, M. A. et al.: Catheter modification of the atrioventricular junction with radiofrequency energy for control of atrioventricular nodal reentry tachycardia. Circulation, 1991, 83: 827–835.
  57. Lee, S. H., Tai, C. T., Lee, P. C. et al.: Electrophysiologic characteristics of junctional rhythm during ablation of the slow pathway in different types of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Pace, 2005, 28: 111–118.
  58. Lewis, T.: Paroxysmal tachycardia. Heart, 1909, 1: 43–72.
  59. Liuba, I., Jönsson, A., Safström, K. et al.: Gender related differences in patients with atrioventricular nodal reentry tachycardia. Amer. J. Cardiol., 2006, 97: 384–388.
  60. Lowenstein, S. R., Halperin, B. D., Reiter, M. J.: Paroxysmal supraventricular tachycardias. J. Emerg. Med., 1996, 14: 39–51.
  61. Lévy, S., Ricard, P.: Using the right drug: a treatment algorhythm for regular supraventricular tachycardias. Eur. Heart J., 1997, 18(Suppl C): 27–32.
  62. Manolis, A. S., Estes, M: Supraventricular tachycardia. Mechanisms and therapy. Arch. Intern. Med., 1987, 147: 1706–1716.
  63. Mazgalev, T. N., Ho, S. Y., Anderson, R. H.: Anatomic-electrophysiological correlations concerning the pathways for atrioventricular conduction. Circulation, 2001, 103: 2660–2667.
  64. McGuire, M. A., Lau, K. C., Johnson, D. C. et al.: Patients with two types of atrioventricular junctional (AV-nodal) reentrant tachycardia. Evidence that a common pathway of nodal tissue is not present above the reentrant circuit. Circulation, 1991, 83: 1232–1246.
  65. McGuire, M. A., Janse, M. J., Ross, D. L.: AV nodal reentry. Part II. AV nodal, AV junctional or atrionodal reentry? J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1993, 4: 573–586.
  66. McGuire, M. A., Bourke, J. P., Robotin MC: High resolution mapping of Koch’s triangle using sixty electrodes in humans with atrioventricular junctional (AV nodal) reentrant tachycardia. Circulation, 1993, 88: 2315–2328.
  67. Medkour, D., Becker, A. E., Khalife, K. et al.: Anatomic and functional characteristics of a slow posterior AV nodal pathway: role in dual-pathway physiology and reentry. Circulation, 1998, 98: 164–174.
  68. Moe, G. K., Preston, J. B., Burlington, H. J.: Physiologic evidence for a dual A-V transmission system. Circ. Res., 1956, 4: 357–375.
  69. Morady F: Radio-frequency ablation as treatment for cardiac arrhythmias. N. Engl. J. Med., 1999, 340: 534–544.
  70. Moulton K: The AV-junction: evolving concepts in anatomy and physiology. Primary Cardiol., 1993, 8: 22–35.
  71. Naccarelli, G. et al.: Paroxysmal supraventricular tachycardia: Comparative role of therapeutic methods – Drugs, devices, and ablation. In: Interventional Electrophysiology. Saksena, S., Lüderitz, B. (eds) Futura Publ. Comp., Armank, NY, 1995, 461–470.
  72. Obel, A. O., Camm, A. J.: Supraventricular tachycardia. ECG diagnosis and anatomy. Eur. Heart J., 1997, 18(Suppl C): 2–11.
  73. Patterson, E., Scherlag, B. J.: Anatomic and functional fast atrioventricular conduction pathway. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2002, 13: 945–949.
  74. Redfearn, D. P., Ratib, K., Marshall, H. J. et al.: Supraventricular tachycardia promotes release of troponin I in patients with normal coronary arteries. Int. J. Cardiol., 2005, 102: 521–522.
  75. Riva, S. I. et al.: Value of analysis of ST segment changes during tachycardia in determining type of narrow QRS complex tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 1996, 27: 1480–1485.
  76. Rodrigez, L. M., Geller, J. C., Tse, H. F. et al.: Acute results of transvenous cryoablation of supraventricular tachycardia (atrial fibrillation, atrial flutter, Wolff-Parkinson-White syndrome, atrioventricular nodal reentry tachycardia). J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2002, 13: 1082–1089.
  77. Rosen, K. M., Mehta, A., Miller, R. A.: Demonstration of dual atrioventricular nodal pathways in man. Amer. J. Cardiol., 1974, 33: 291–294.
  78. Ross, D. L. et al.: Curative surgery for atrioventricular junctional („AV nodal”) reentrant tachycardia. J. Am. Coll. Cardiol., 1985, 6: 1383–1392.
  79. Scheinmann, M., Morady, F., Hess, D. S.: Catheter induced ablation of the atrioventricular junction to control refractory supraventricular arrhythmias. J. Am. Med. Assoc., 1982, 248: 851–855.
  80. Scheinmann, M.: Atrioventricular reentry. Lessons learned from radiofrequency modification of the node. Circulation, 1992, 85: 1619–1620.
  81. Scheinmann, M. M., Yang, Y.: The history of AV nodal reentry. PACE, 2005, 28: 1232–1237.
  82. Scheinmann, M., Calcius, H., Gilette, P. et al.: NASPE Policy Statement on Catheter Ablation: personnel, procedures and therapeutic recommendations. PACE, 2003, 26: 789–799.
  83. Scherlag, B. J. et al.: Changing concepts of AV nodal conduction: basic and clinical correlates. Primary Cardiol., 1995, 21: 13–24.
  84. Sheahan, R. G. et al,: Atrioventricular node reentry with „smooth” AV node function curves. A different arrhythmia substrate? Circulation, 1996, 93: 969–972.
  85. Skanes, A. C., Dubuc, M., Klein, G. J. et al.: Cryothermal ablation of the slow pathway for the elimination of atrioventricular nodal reentrant tachycardia. Circulation, 2000, 102: 2856–2860.
  86. Spach, M. S., Josephson, M. E.: Iniating reentry: the role of nonuniform anisotropy in small circuits. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1994, 5: 182–209.
  87. Sung, R. et al.: Sequence of retrograde atrial activation in patients with dual atrioventricular nodal pathways. Circulation, 1981,64: 1059–1067.
  88. Swenne, C. A., Schalij, M. J.: Pacemaking in the AV node. Heart Rhythm., 2007, 4: 1336–1337.
  89. Szili-Török T., Paprika D., Földesi Cs. és mtsai: A transzkatéteres krioabláció előnyei az arrhythmiás betegek gyógyításában. Kardiológus, 2004, 4: 5–11.
  90. Tenczer J.: Az AV junctio radiofrekvenciás energiával történő ablációja, mint a supraventricularis tachycardiák kezelésének új módszere. Orv. Hetil., 1994, 135: 1851–1852.
  91. Topilski, I., Click, A., Viskin, S. et al.: Frequency of spontaneous and inducible atrioventricular nodal reentry tachycardia in patients with idiopathic outflow tract ventricular arrhythmias. Pace, 2006, 29: 21–28.
  92. Trohman, R. G. et al.: Evolving concepts in radiofrequency catheter ablation of atrioventricular nodal reentry tachycardia. Amer. Heart J., 1994, 128: 586–595.
  93. Truex, R., Smythe, M.: Reconstruction of the human atrioventricular node. Anat. Rec., 1967, 158: 11–20.
  94. Tullo, N. G.: Management of AV nodal reentry tachycardia. Cardiol., 1991, 8: 38–51.
  95. Viskin, S., Belhassan, B.: Acute management of paroxysmal atrioventricular junctional reentrant supraventricular tachycardia. Pharmacologic strategies. Amer. Heart J., 1990, 120: 180–188.
  96. Wellens, H. J.: Supraventricular tachycardia with reentry in the atrioventricular node. In: Arrhythmias. Kastor, J. A. (ed.) WB Saunders, Philadelphia, 1994, 250–261.
  97. Wellens, H. J.: The value of the ECG in the diagnosis of supraventricular tachycardias. Eur. Heart J., 1996,17(Suppl C): 10–20.
  98. Wood, K. A., Drew, B. J., Scheinmann, M. M.: Frequency of disabling symptoms in supraventricular tachycardia. Amer. J. Cardiol., 1997, 79: 145–149.
  99. Wood, A. J. J.: Radio-frequency ablation as treatment for cardiac arrhythmias. N. Engl. J. Med., 1999, 340: 534–544.
  100. Wu, D. et al.: An unusual variety of AV nodal reentry due to retrograde dual AV nodal pathways. Circulation, 1997, 56: 50–59.
  101. Wu, D., Yeh, S. J., Wang, C. C. et al.: Double loop figure-of-8 reentry as the mechanizm of multiple atrioventricular node reentry tachycardia. Amer. Heart J., 1994, 127: 83–95.
  102. Yeh, S. J. et al.: Radiofrequency ablation therapy in atypical or multiple atrioventricular node reentry tachycardias. Amer. Heart J., 1994, 128: 742–758.
  103. Zámolyi K: Supraventricularis tachycardiák klinikai elektrofiziológiája és diagnosztikája. Magy. Belorv. Arch., 1994, 47: 85–94.
  104. Zipes, D. P. et al.: Guidelines for clinical intracardiac and electrophysiological and catheter ablation procedures. ACC/AHA Task Force Report. J. Am. Coll. Cardiol., 1995, 26: 555–573.
  105. Zhu, D. W. X., Maloney, J. D.: Radiofrequency catheter ablative therapy for atrioventricular nodal reentrant tachycardia. In: Interventional Electrophysiology. Singer, I . (ed.) Williams Wilkins, Baltimore, 1997, 275–316.
  106. Zrenner, B., Dong, J., Schreieck, J. et al.: Transvenous cryoablation versus radiofrequency ablation of the slow pathway for the treatment of atrioventricular nodal re-entrant tachycardia: a prospective randomized pilot study. Eur. Heart J., 2004, 25: 2226–2231.
Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave