Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia


Az artériás nyomás adaptációja függőleges testhelyzetben

A függőleges testhelyzet élettani hatásai egy syncopéről szóló fejezetben kiemelt figyelmet érdemelnek. Életünk nagy részét felegyenesedve töltjük. Ez a pozíció önmagában is ájulás forrása lehet, s a testhelyzet meghatározhatja azt is, hogy valamely egyéb kóros folyamat, például tachyarrhythmia, ájuláshoz vezet, vagy sem (35). Az ember felegyenesedése négy lábon járó őseinkhez viszonyítva eltérő keringési helyzethez vezetett. Míg a négy lábon járók vérvolumenének 70%-a a szív szintje felett helyezkedik el, közel vízszintes tengelyű aortával, az embernél az arány fordított, s így a hidrosztatikus nyomás a vérvolumen eloszlásra sokkal nagyobb hatást gyakorol (51). Igaz, nem az ember az egyetlen élőlény, mely magasan hordja a fejét, de nyulánk társaink többsége az evolúció során sajátos védekező rendszereket fejlesztett ki. Így például a zsiráf lábaiban harisnyaszerű fascia gátolja a vénás disztenziót (51, 66). Az ember „giraffe antigravity suit” hiányában elsősorban a reflexes adaptációra szorítkozik. Egészséges emberben a keringő vérvolumen körülbelül egyharmada a mellkasban helyezkedik el. Emelt fejvégű billentést követően a gravitáció hatására 400–800 ml vér helyeződik át a has és az alsó végtagok irányába. Csökken a vénás visszaáramlás a szív felé, s ennek következtében csökken a verőtérfogat is. A verőtérfogat-csökkenést sympathicus aktiváció, az értónus fokozódása kompenzálja. Egy percen túl kialakul a korai egyensúlyi állapot, amikor egészséges alanyokban a fekvőhöz képest 10 higanymiliméterrel emelkedett dyastolés nyomást és 10–15 ütés/perc mértékű tachycardizálódást látunk. A systolés nyomás gyakorlatilag nem változik. A normális haemodynamikai adaptáció azonban különböző életkorcsoportokban némileg eltérő, fiatalokban nagyobb a pulzusszám-válasz, idősekben kifejezettebb a vazokonstrikció (47). Függőleges testhelyzetben az artériásnyomás-csökkenést az intracranialis keringés szempontjából bizonyos fokig kompenzálhatja a liquornyomás párhuzamos csökkenése. A koponyaüregen kívül, így a retinakeringésben nem érvényesül ez a kompenzáció, ezért álló helyzetben a vérnyomásesés egyik első tünete, hogy „elsötétült előttünk a világ” („blackout” jelenség) (68). A passzív billentéssel szemben az aktív felegyenesedés eltérő, összetett regulációval jár. A „centrális kommand”, az izomműködés kivátotta reflexek, valamint a cardiopulmonalis baroreceptorok stimulációjának hatására az aktív felegyenesedés első 30 másodpercében nagy amplitudójú vérnyomáshullámzás zajlik, mely különösen hajlamosít átmeneti agyi perfúziós zavarra (71, 52). Ez a fázis passzív billentésnél hiányzik.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave