Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia


A pacemakerkezelés története

Elsőként Albert Hyman konstruált olyan elektromos szerkezetet 1932-ben, amellyel egy-két nappal meg tudta hosszabbítani a rászoruló betegek életét a mellkasfalon keresztül történő elektromos stimulációval. Ake Senning ültette be 1958-ban az első, Rune Elmquist által kifejlesztett pacemakert. Ugyanebben az évben alkalmaztak először ideiglenes transzvénás pacemakerkezelést. Az első transzvénás végleges PM-rendszer beültetésére 1959-ben került sor (2). Hazánkban az első pacemakerbeültetést Sárközy Károly és Lónyai Tihamér végezték 1962-ben az Országos Kardiológiai Intézetben, amikor külső ingerléssel mentették meg egy 8 éves gyermek életét, majd augusztus 3-án végleges pacemakert implantáltak a retroperitoneumba. Az 1960-as években ismerték fel a pacemakerek aszinkrón működése miatt létrejövő proarrhythmiás hatást. 1963-ban alkalmaztak először „induktívan kikapcsolható” demand pacemakert (a mai VVI-készülékek ősét), amely akkor még egy külön elektróda segítségével érzékelte a szív saját aktivitását, így csak akkor alkalmazott stimulust, amikor a szív saját aktivitása kimaradt. Ezt követően hamarosan megjelentek a pitvari aktivitással is szinkronizált (VAT, később VDD) kamrai pacemakerek. 1964-ben alkalmaztak először transzvénás endocardialis elektródát végleges pacemakerkezelésben. Ezeket vénákon keresztül lehetett elhelyezni a jobb szívfélben, így szükségtelenné tették a mellkas megnyitását. Magyarországon is gyorsan elterjedt a technika (3). 1970-ben megjelentek az antitachycardia-pacemakerek, melyeket a beteg tudott aktiválni egy külső berendezés segítségével, paroxysmalis supraventricularis tachycardia jelentkezésekor. Kifejlesztették a csavaros végű, aktív fixációs elektródákat, melyeket a korábbi, félgömb alakú véggel rendelkező elektródákkal szemben igen jól lehetett rögzíteni a szív belsejében. Az aktív fixációs elektródákat napjainkban is kiterjedten használják. 1972-ben kísérleti jelleggel radioaktív energiaforrással működő pacemakereket ültettek be, melyek élettartama a 20 évet is meghaladta. Ezek a készülékek azonban nem terjedtek el, környezetszennyező energiaforrásuk miatt. 1973-ban elkészült az első stimulációs küszöböt automatikusan meghatározni képes pacemaker. A minél kisebb energiával történő stimuláció meghosszabbítja a telep élettartamát. 1975-ben a korábbi higany-cink elemeket lítium-jodid elemek váltották fel, melyek élettartama a 10 évet is meghaladta. Az első programozható pacemakerek a hetvenes évek közepén jelentek meg. Külső rádiófrekvenciás jelek segítségével a készülék paramétereit noninvazív módon lehetett állítani, a betegek igényének megfelelően. Korábban a pacemaker beállításainak megváltoztatásához sebészi beavatkozásra volt szükség. Az első kétüregű (DDD-) készülékek az 1970-es évek végén jelentek meg.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave