Kádár Edit

A kopula és a nominális mondatok a magyarban

Miből vezethető le a tipológia II. – A szintaktikai szerkezetből

A szakirodalomban különféle szerkezeteket javasolnak a kopulás mondatok elemzésére. Az elképzelések zöme a kismondat szintaktikai kategóriájával operál. Ezzel szemben a magyar generatív szintaktikai irodalom általában É. Kiss 1992, 1994, 1998, 2002-t követve lapos VP-t tételez a magyarra vonatkozóan, esetleg a larsoni VP-héjak elméletét adaptálva (Larson 1988) kísérli meg a magyar mondatszerkezet leírását. A kismondatot tételező elemzések nem jellemzőek a magyar nyelvleírásra (de egyik jelentős kivételként l. Dalmi 2005).

A kopula és a nominális mondatok a magyarban

Tartalomjegyzék

A kopula és a nominális mondatok a magyarban
Impresszum
Előszó
chevron_rightI. Bevezetés
- chevron_right1. Terminológia
- chevron_right2. VAN-os szerkezetek
  - 2.1. A „létige” és a kopula kapcsolatának irodalma – vázlatos áttekintés
  - chevron_right2.2. Célok és módszerek
    - 2.2.1. A dolgozat II. egységének felépítése
chevron_rightII. Nominális mondatok
Összegzés
Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 422 7

Nyelvészet

Jelen monográfia azokat a nonverbális predikátumú mondattípusokat tárgyalja, amelyekben kijelentő mód jelen időben, egyes szám harmadik személyű alany mellett nem jelenik meg (hangzó) kopula. Célja egyrészt a magyar predikatív és azonosító mondatokhoz olyan szerkezeti leírást rendelni, amelyből az adatolható szintaktikai különbségek levezethetők, másrészt a kopula kategóriájának vizsgálata (melyről azt állítja, hogy nem igei elem, hanem csupán az inflexiónak "lexikális támaszt" adó expletívum). A leírás eszközéül a generatív grammatika eszköztárát használja, ennek ellenére nem elméleti, hanem leíró jellegű (lehetővé téve ezáltal az eredmények különböző elméleti keretekben történő felhasználását).

Hivatkozás: https://mersz.hu/kadar-a-kopula-es-a-nominalis-mondatok-a-magyarban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero