Kádár Edit

A kopula és a nominális mondatok a magyarban


Két szerkezetalapú elemzés: Heggie 1988, Moro 1997

Az alább ismertetendő két elemzés, noha részleteiben meglehetősen különböző, abban megegyezik, hogy a kopulát emelőigének tartja, és az azonosító mondatokat a predikatívokból vezeti le inverzióval. Heggie álláspontját nevezhetjük gyenge (weak approach), Moróét az erős megközelítésnek, míg ugyanis Heggie 1988 csak az általa „pseudo-equative”-nak nevezett mondatokra alkalmazza az emelő teóriát (azaz olyan mondatokra, amelyekben a DP1 egy határozott leírás [definit description] a DP2 pedig egy név, amely predikátumként viselkedik), Moro az inverziós elemzést a „valódi azonosítókra” is kiterjeszti (Mary is Professor Smith).86

A kopula és a nominális mondatok a magyarban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 422 7

Jelen monográfia azokat a nonverbális predikátumú mondattípusokat tárgyalja, amelyekben kijelentő mód jelen időben, egyes szám harmadik személyű alany mellett nem jelenik meg (hangzó) kopula. Célja egyrészt a magyar predikatív és azonosító mondatokhoz olyan szerkezeti leírást rendelni, amelyből az adatolható szintaktikai különbségek levezethetők, másrészt a kopula kategóriájának vizsgálata (melyről azt állítja, hogy nem igei elem, hanem csupán az inflexiónak "lexikális támaszt" adó expletívum). A leírás eszközéül a generatív grammatika eszköztárát használja, ennek ellenére nem elméleti, hanem leíró jellegű (lehetővé téve ezáltal az eredmények különböző elméleti keretekben történő felhasználását).

Hivatkozás: https://mersz.hu/kadar-a-kopula-es-a-nominalis-mondatok-a-magyarban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave