Tóth Ákos

Kultúrafinanszírozás

Felhasznált irodalom

Admical (2008): Le mécénat d’entreprise en France 2008 Résultats. Enquête ADMICAL – CSA, Paris link. Letöltés dátuma: 2010.08.23.

Admical (2009): The Impact of the Economic Crisis on Corporate Philantrophy. Enquête ADMICAL – CSA, Paris link. Letöltés dátuma: 2010. augusztus 23.

Anheier, H. K., –Priller, E., –Zimmer, A. (2000): Civil Society in Transition: The East German Third Sector Ten Years after Unification. Civil Society Working Paper, No 15. LSE link. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Antal László (2007): Mi változott és mi nem? Reformhullámok és stagnáló szakaszok váltakozása Magyarországon. In: Fecseg a felszín és hallgat a mély. 48–79. Akadémiai Kiadó, Budapest

Benedek Gabriella, –Scsaurszki Tamás (2008): Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon. The Sasakawa Peace Foundation, Japan

Benhamou, F. (2003): The Paradox of France’s Cultural Exception: a Strong Consensus Hiding Deep Sources of Cleavages. Conference New Cleavages in France. Princeton University, New Jersey

Berend T. Iván (2008): Európa gazdasága a 20. században. História, Budapest

Bozóki András és mtsai (2006): A szabadság kultúrája. Magyar kulturális stratégia 2006–2020. Kultúra és Közösség, 10. évf., 2. sz., 5–29.

Boycko, M., –Shleifer, A., –Vishny, R. (1995): Privatising Russia. MA MIT Press, Cambridge

ERICarts (2011): Compendium of Cultural Policies and Trends in Europe. Council of Europe, Strasbourg, link

Foundation de France (2008): A 40 Years’ Experience in Philanthropy. Foundation de France, Paris

Fuentes La Roche (2009): The Arts Sector and the Current Financial Crisis. Real Instituto Elcano, Madrid link

Inkei Péter (2010): The Effects of the Economic Crisis on Culture. EESC Headquarters, Brussels

Kádár Katalin (2003): Marketingkommunikáció. Atlanta Távoktatási Központ, Budapest

KEA European Affairs (2006): The Economy in Culture in Europe. European Commission, Luxembourg link

Kertesi Gábor, –Varga Júlia (2005): Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 52. évf., 7–8 sz., 633–662.

Klaic, D. (2007): Mobility of Imagination. Central European University Press, Budapest

Klamer és mtsai (2006): Financing the Arts and Culture in the European Union. European Parliament, Brussels

Kornai János (2007): Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás. Akadémiai Kiadó, Budapest

Központi Statisztikai Hivatal (2011): Magyarország statisztikai évkönyve. KSH, Budapest

Központi Statisztikai Hivatal (2011): Statisztikai tükör. KSH, Budapest

Kuti Éva (1989): Effect of Economic Reform on the Cultural Sphere in Hungary. In: Cultural Economics 88: a European Perspective. 177–182.

Kuti Éva, –Marshall Miklós (1991): A nonprofit szektor fogalma. Egy definíciós vita, és ami mögötte van. Esély, 3. évf., 1. sz., 61–69.

Meczner Vera (2012): Artists as Managers? Management Challenges in the Performing Arts in Hungary, Two Decades after the Change of Regime. Thesis, The University of Warwick, Warwick

Mermiri, T. (2010): Private Investment in Culture 2008/09: the Arts in the ‘New Normal’. Arts & Business, London

Meunier, S. (2008): French Cultural Policy and the American Mirror in the Sarkozy Era. French Politics, Vol. 6. No. 1. 85–93.

MKW Wirtschaftsforschung és mtsai (2001): Exploitation and Development of the Job Potential in the Cultural Sector in the Age of Digitalisation. European Commission, Brussels

Morel, C. (2005): Will Businesses Ever Become Legitimate Partners in the Financing of the Arts in France? International Journal of Cultural Policy, Vol. 11. No 2. 199–213.

Nagy András (1998): A jóléti rendszer Franciaországban, Közgazdasági Szemle, 45. évf., 5. sz., 456–478.

North, D. C. (1991): Instiutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5. No 1. 97–112.

OECD (2009): Economic, Environmental and Social Statistics. OECD, Paris link

Power, D. (2011): Priority Sector Report: Creative and Cultural Industries. European Commission, Brussels link. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Röpke, W. (2000): Emberséges társadalom – emberséges gazdaság. Aula Kiadó, Budapest

Statistisches Bundesamt (2012): Kulturfinanzbericht. Statistisches Bundesamt, Wiesbaden link. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Stark Antal (2008): Kultúra és finanszírozás. Pénzügyi Szemle, 53. évf., 1. sz., 64–82.

Tóth Ákos (2011): Megváltozott állami szerepvállalás Magyarország kultúrafinanszírozásában. Valóság, 54. évf., 3. sz., 53–64.

Tóth Ákos (2012): Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése. Competitio, 11. évf., 1. sz., 50–67.

Tóth Ákos (2013a): A fiskális és kulturális föderalizmus szerepe Németország kultúrafinanszírozásában. E-conom, 1. évf., 2. sz., 58–74.

Tóth Ákos (2013b): A vállalkozói szemléletű és innovációorientált foglalkoztatáspolitika szerepe az uniós tagállamok kulturális szektorának gazdasági teljesítményében. Munkaügyi Szemle, 57. évf., 2. sz., 24–35.

Zimmer, A. (2000): The Third Sector in Germany. Münsteraner Diskussionspapiere zum Nonprofit-Sektor. Westfälische Wilhelms Universität, Münster link. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4.

Williamson, C. R. (2009): Informal Institutions Rule: Institutional Arrangements and Economic Performance. Public Choice, Vol. 139. No 3–4. 371–387.

Williamson, O. E. (2000): The New Institutional Economics: Taking Stock, Looking Ahead. Journal of Economic Literature, Vol. 38. No 3. 595–613. link

link

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 340 3

Marketing Gazdaság

Tóth Ákos könyve mindeddig a legkomolyabb vállalkozás a kultúrafinanszírozás témakörében magyar nyelven írt munkák közül. Az olvasó éppúgy megismerheti belőle a kultúrafinanszírozás elméleti kérdéseit, mint gyakorlati problémáit. Külön erénye a kötetnek, hogy a magyar kultúrafinanszírozás helyzetét összehasonlító nézőpontból, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáival összevetve tárgyalja és kitér az Európai Unió szupranacionális szintű szabályozására is. A könyv okfejtése és következtetései világosak, a szerző hozzásegít bennünket ahhoz, hogy e sokszor zűrzavarosnak ítélt területen tisztán lássunk. Mindezért Tóth Ákos kitűnő könyvét nemcsak a kultúrával foglalkozó szakembereknek, hanem a kultúra gazdasági háttere iránt érdeklődő laikus olvasóknak is örömmel ajánlom.

Bozóki András

politológus, egyetemi tanár, CEU Közép-Európai Egyetem

Bármilyen területre igaz, hogy a hazai gazdaságpolitikusok akkor követnek el végzetes hibát, ha egy külföldi gyakorlatot változtatás nélkül, sémaszerűen alkalmaznak itthon, vagy ha elvakult újítási vágytól égve gyökeresen újat próbálnak meg kitalálni. Sajnos az ilyen „egyszerű megoldások" kudarcaira általában csak az adott társadalmi szféra tönkretétele után jönnek rá. Kutató közgazdászok és gyakorló szakemberek közös felelőssége megpróbálni a kérdések bonyolultságát és összetettségét bemutatni, valamint szakmai diskurzusokon keresztül hatni a döntéshozókra. Ez a felelősség nyilvánul meg Tóth Ákos kellő szakszerűséggel és részletességgel megírt könyvében, amely kiváló kiindulási pont a kultúrafinanszírozás főbb kérdéseinek megismeréséhez. Ez a tankönyvként is használható munka értően és érthetően mutatja be a kultúrafinanszírozás elméleti alapjait, valamint az Európai Unióban honos gyakorlatokat. A hasznos példák és az esettanulmányok szerepeltetése mellett külön érdeme a szerzőnek, hogy összefüggésében elemzi a különböző országok kultúrafinanszírozással összefüggő történelmi gyökereit és azok intézményrendszerét. Jó szívvel ajánlom Tóth Ákos könyvét a kultúra különböző szegmenseiben tevékenykedőknek, kultúrpolitikai döntéshozóknak, illetve mindazoknak, akik gazdasági és társadalmi válságok idején sem feledkeznek meg arról, hogy a kultúra fenntartásában mindannyian érdekeltek vagyunk.

Komáromi György

gazdasági igazgató, Radnóti Színház

főiskolai tanár, Nemzetközi Üzleti Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-kulturafinanszirozas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero