L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között

A Szovjetunió elleni hadba lépés

Romániának Magyarországhoz képest nagyobb stratégiai fontosságát (is) jelezte, hogy a német diktátor által 1940. december 18-án aláírt, a Szovjetunió elleni támadás előkészítésére vonatkozó 21. sz. utasítás595 (az ún. „Barbarossa-terv”) Finnország mellett csak Románia aktív közreműködésével számolt a Szovjetunió ellen tervezett háborúban. Az utasítás szerint „Románia feladata az lesz, hogy az ott felvonuló német hadseregcsoporttal együtt a szemben álló ellenfelet lekösse, és egyébként a mögöttes területen segédszolgálatot teljesítsen.”596 Mivel Magyarországnak – az előbbi két országtól eltérően – nem voltak területi követelései a Szovjetunióval szemben, a magyar közreműködésért Hitler legfeljebb Románia terhére nyújthatott volna ellenszolgáltatást, erre azonban a balkáni ország megnövekedett értéke miatt nem gondolt. A magyar vezetést (Antonescutól eltérően) nem avatta be előzetesen a támadás tervébe sem, mivel attól tartott, hogy a hadititkok könnyen kiszivárognak Budapestről Londonba, a gyenge harcértékű honvédség bevonása pedig nem ért volna ennyit.597 Igaz, Hitlerrel szemben, aki Magyarországot elsősorban mint felvonulási és gazdasági bázist vette számításba, a német katonai vezetés a magyar hadsereg felhasználását sem hagyta teljesen figyelmen kívül.598

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

Történelem

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero