L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


Magyar béke-előkészítés, béketervek

A Kállay-kormány 1943 nyarán kezdte meg a háború utáni békekonferenciára való felkészülést.968 Teleki Pál azonban már jóval ezt megelőzően, 1941-ben megbízta az Államtudományi Intézetet a magyar béke-előkészítés tudományos munkáinak elvégzésével. Emlékirataiban Rónai András, az intézet vezetője, így indokolta az előkészületek szükségességét: „A háború végén számolni kell azzal, hogy érdekeinket csak nagyon alapos előkészítéssel és tárgyilagos bizonyítékokkal lehet majd megvédeni. […] Kicsinek csak az objektív érvelés marad. Bármily gyenge fegyver ez, kézben kell tartani. Számunkra újra csak az a feladat, hogy ismereteink mindenki másénál pontosabbak, megbízhatóbbak, tárgyilagosan bizonyíthatók legyenek.”969 Teleki halála után Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter fejlesztette tovább az intézményt, amely 1941 decemberében az újonnan alapított Történettudományi Intézettel, valamint az Erdélyi Tudományos Intézettel együtt a Teleki Pál Tudományos Intézet közös nevet kapta. Hóman megerősítette Rónait a béke-előkészítés tudományos munkálatainak vezetésében.970 A Kállay-kormánytól a Teleki Pál Tudományos Intézet a Statisztikai Hivatallal együtt arra kapott megbízást, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok alapján készítsenek áttekintéseket a Trianon által előidézett helyzetről, a két világháború közötti magyar külpolitikáról, a magyar kisebbségek helyzetéről és minden olyan kérdésről, amely közvetve vagy közvetlenül a békekonferencián felmerülhet. A munkába más szakemberek, sőt politikusok is bekapcsolódtak, mint például Bajcsy-Zsilinszky Endre, Varga Béla vagy Kovács Imre.971

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave