L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


Mihai Antonescu közeledési kísérlete

A román miniszterelnök-helyettes 1941–1942-ben – egyes nyilatkozatai szerint – a majdani új, „egységes” Európát a nemzetiszocializmus és a „felsőbbrendű” német nemzet zászlaja alatt képzelte el.1045 Valójában azonban már ekkor aggaszthatta egy kizárólagosan német dominanciájú Európa eljövetelének lehetősége, ahol a kisállamoknak nincs létjogosultságuk. 1941 őszén például Bova Scoppával, Olaszország bukaresti követével – bolsevista- és szlávellenes éllel – egy „latin tengely” ötletét vetette föl, amelynek Románia mellett Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Portugália lett volna a tagja. A szövetség létrehozásának gondolata kimondatlanul az európai német dominancia ellen is irányult.1046 1943 legelején továbblépett, és megüzente az olasz vezetésnek: közös akcióra lenne szükség Európában, amíg nem késő, „az anarchia fenyegetése”, más szóval a „bolsevizmus” ellen. Javasolta, puhatolózzanak a nyugati nagyhatalmaknál, miként lehetne megakadályozni a kontinens elszlávosodását és az orosz uralom eljövetelét.1047 Nemsokára újabb ötlettel állt elő, egy „Mediterrán Antant” megalakítását javasolva. A szövetség németellenes éllel alakult volna meg Olaszország és Románia vezetésével.1048 A hamarosan bekövetkező események – Mussolini 1943. július 25-i eltávolítása, majd Olaszország kilépése a háborúból – meghiúsították a román vezetés Rómával kapcsolatos terveit.

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave