L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


Iuliu Maniu és a háborúból való közös kiugrás lehetősége

A magyar–román közeledést 1942 végén nemcsak Mihai Antonescu, hanem tőle függetlenül, nem hivatalosan és szintén titokban Iuliu Maniu is szorgalmazta Bethlen Istvánon keresztül. Bethlent 1942 végén azzal az üzenettel kereste fel Ioan Buia, az egyik nagy bukaresti bank igazgatója, hogy Maniu szeretne kapcsolatba kerülni vele egy bizalmas találkozón.1075 Mi volt az indítéka és a célja a román ellenzéki politikus kezdeményezésének? Maniu, akárcsak Bethlen, a háború kezdete óta német vereséggel számolt. 1942. november végén, decemberben – hívei szűk körében – azonnali román akciót sürgetett a háborúból való kiválás érdekében.1076 A Bethlennel való kapcsolatfelvételi kísérlet is e tervével állhatott összefüggésben. Csatári szerint Maniu tudni szerette volna, léteznek-e hasonló magyar tervek, és ha igen, nem lehetne-e ezeket összeegyeztetni.1077 Kerekes Lajos továbbmegy, és azt állítja: a román politikus üzenetében „világosan tudomására adta Bethlennek, hogy a közös kiugrás lehetőségeiről szeretne vele tanácskozni.”1078 Bánffy azonban, akivel Bethlen többször beszélgetett Maniu kezdeményezéséről, az 1945 után papírra vetett emlékirat-töredékében szűkszavúan csak ennyit ír: Maniu szeretett volna kapcsolatot találni Bethlennel, „mint a magyarországi Békepárt vezérlő egyéniségével”.1079 Kérdés, hogy Maniu valóban a közös kiugrás lehetőségeit kívánta-e megbeszélni Bethlennel, vagy csupán azt akarta megtudni: elkezdődtek-e, és ha igen, milyen messze jutottak a magyar béketapogatózások.

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave