L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


A döntés végrehajtása és Észak-Erdély román kiürítése

A második bécsi döntés végrehajtása már Antonescu hatalomra kerülése előtt elkezdődött, mivel az 1940. augusztus 30-ról 31-re virradó éjszaka ülésező román Koronatanács úgy döntött, hogy a román állam fennmaradása érdekében elfogadják a döntőbíráskodás eredményét.138 Manoilescu szeptember 3-án biztosította Bárdossyt, hogy „döntőbírósági határozatról lévén szó, azt rendben végre kell hajtani”.139 A román kormány ugyanakkor egy sor diplomáciai javaslattal próbálta enyhíteni a számára váratlanul szigorúnak bizonyult döntés hatásait. Kérte a tengelyhatalmaktól, hogy Észak-Erdélyt ne magyar, hanem német–olasz csapatoknak adják át, továbbá olasz és német konzuli védelmet javasolt a magyar uralom alá került román lakosság számára. Megkísérelte elérni a magyar kormánynál, hogy az átadandó terület kiürítésére és megszállására a döntőbírósági határozat140 második pontjában megszabott 14 napos határidőt ne augusztus 30-ától számítsák, hanem az átadásra vonatkozó magyar–román megállapodás napjától. A kezdeményezések141 sikertelenek maradtak.

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave