L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


Bánffy Miklós 1943. júniusi tárgyalásai

Bánffy Miklós 1943. június 18-án érkezett Bukarestbe azzal a félhivatalos kormánymegbízással, hogy „előzetes beszélgetést” folytasson a román kormány küldöttjével, Gheorghe Mironescuval, a „megegyezés körvonalainak” tisztázása végett.1089 Útjának emellett volt egy másik, nem hivatalos, már korábban elhatározott titkos célja is: Bethlen megbízásából neki kellett Maniuval felvennie a kapcsolatot. Maniu 1942 végi meghívása kimondottan Bethlennek szólt ugyan, ő azonban aligha utazhatott volna Bukarestbe a németek tudta s így a kapcsolatfelvétel azonnali lelepleződésének veszélye nélkül. Bethlen ezért egykori külügyminiszterét, Bánffyt kérte fel közvetítésre,1090 aki szívesen vállalta a küldetést, annál is inkább, mivel ottani jó ismerősével, Eftimiu Victor íróval is találkozni kívánt. Tudatában volt azonban, hogy a Gestapo minden lépését ellenőrizni fogja, ezért valamiképpen „legalizálni” kellett az utat.1091 A „köpönyeget”, ami alatt Bánffy Bukarestbe utazhatott Maniuhoz, végül Bethlen találta meg. Az Antonescu-javaslat ügyében – valószínűleg 1943. március első felében1092 – értekezlet volt Kállaynál, ahol Bethlen javaslatára megegyeztek abban, hogy Bánffyt küldik a magyar kormány félhivatalos képviselőjeként Bukarestbe.

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave