Cseke Ákos

A középkor és az esztétika


A Szentháromságról X, 1, 1 – X, 5, 7

A Szentháromságról című értekezés tízedik könyvének elején Ágoston azt próbálja bebizonyítani, hogy a lélek nem keresi, mert már mindenkor megtalálta, vagyis ismeri önmagát, amennyiben jelen van önmaga számára: „amikor keresi, hogy megismerje magát, keresőként már ismeri önmagát (cum se quaerit ut noverit, quaerentem se jam noverit)”666. Nem azt kell kérdeznünk tehát, miért keresi a lélek önmagát, hanem azt, hogy miért ismeri félre önmagát, miközben teljes mértékben önmaga birtokában van.667 Ezzel együtt Ágoston, az érvelés előkészítése miatt, leírja a tudás keresésének folyamatát, melyben elkülöníti egymástól az implicit és az explicit tudást, illetve a tudás keresését magától a tudástól. Karteziánus alapon azt gondolnánk, hogy a tudás keresése annyiban tér el a tudástól magától, hogy az egyik bizonytalan alapokon nyugszik, amennyiben az érzékekre, illetve a tekintélyekre hagyatkozik, a másik pedig az érzékeken túl felfedezi a kételkedésben való kételkedés lehetetlenségét, vagyis azt, hogy mindenben kételkedhetem, de abban nem kételkedhetem, hogy kételkedem. Ez vezet az apró, de megdönthetetlen bizonyossághoz: je pense, donc je suis; mivel gondolkodom, vagyis mivel gondolkodom azon, hogy létezem-e, ezért bizonyosan létezem (még ha érzéki létem nem is képes biztosítani erről).


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 132 5

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-esztetika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave