Cseke Ákos

A középkor és az esztétika

Ars, idea, imitatio

Gilson idézi A középkori filozófia szelleme című könyvében azt a vélekedést, mely szerint „Descartes az ókoriak után következik, majdnem úgy, mintha közöttük és közte semmi nem lett volna, kivéve a fizikusokat.”935 Különösen érdekes ez az idézet annak fényében, hogy a fiatal Gilson Descartes-kutatónak készült, és a karteziánus gondolkodás vizsgálata vezette el a skolasztika gondolatvilágához: rá kellett jönnie, hogy Descartes vagy akár Leibniz istenképét, függetlenül attól, miként nyilatkoznak ezek a filozófusok a skolasztikáról, lehetetlen megérteni a középkori gondolkodás eredményei nélkül. Gilson talán némileg túloz, amikor kijelenti: „Descartes azt mondta, hogy meg akarja keresni az igazságot az értelem fényénél, amit pedig tett, az nem más, mint – legalábbis a metafizika területén –, hogy ismételten levonta a keresztény teológia fő következtetéseit, és közben úgy tett, mintha az a bizonyos teológia nem is létezett volna.”936 Descartes Isten-képe azonban biztosan nem születhetett volna meg az ókori filozófia és vallás nyomán, hiszen mindkettőből hiányzik a bibliai eredetű, de a középkori keresztény bölcselet által kidolgozott Isten mint a mindenek felett álló, végtelenül szabad, egyetlen, kizárólagos és legfőbb létező fogalma.

Tartalomjegyzék

A középkor és az esztétika
Impresszum
Előszó
chevron_right1. Esztétika a középkorban
chevron_right2. Az érzéki és az érzéki szép
3. Szépség és rend
4. „És látta Isten, hogy minden nagyon szép”
5. Ordo amoris
chevron_right6. A szeretet a lélek szépsége
chevron_right7. A legnagyobb kaland. Szépség és szerelem az Énekek éneke-kommentárokban
chevron_rightFüggelék
- chevron_rightAquinói Tamás és az esztétika
- chevron_rightA „művészet” középkori filozófiája
  - Ars, idea, imitatio
  - Katharszisz
chevron_rightVálogatott bibliográfia
- chevron_rightIdegen nyelvű szakirodalom
  - Összefoglaló munkák
  - Résztanulmányok
- chevron_rightMagyar nyelvű szakirodalom
  - Összefoglaló munkák
  - Résztanulmányok
Névmutató

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 132 5

Filozófia Irodalom

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-esztetika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero