Az előző fejezetek számos példával igazolták, hogy napjainkban a nemzetközi molekuláris növénybiológiai kutatások eredményei alapjaiban változtatják meg a növények életéről alkotott ismereteinket. Eddig elképzelhetetlen részletességgel tárulnak fel azok a genetikai, élettani folyamatok, amelyek meghatározzák a növényi produkció nagyságát, és ezzel közvetlen szerepet játszanak a növekvő élelmiszer-szükséglet vagy akár az energiaigények kielégítésében. A biológiai teljesítőképesség maximális kihasználására törekvő növénynemesítés az intuitív megközelítések köréből kilépve lehetőséget kap a gének és azok hatásainak közvetlen, mérnöki pontosságú befolyásolására. Ez a tanulmány érzékelteti, milyen nehézségekbe ütközik a géntechnológiával nemesített növények társadalmi elfogadtatása. Nem lehet azonban kétségünk afelől, hogy a mostani, törvényekkel körülbástyázott tiltás ellenére a magyar gazdák is ki fogják használni azokat a gazdasági és környezetvédelmi előnyöket, amelyek az új típusú GM növények termesztéséből adódhatnak. Az európai döntéshozataltól függően elsőként a kukoricabogár-ellenálló hibridek vagy a burgonyavész-rezisztens burgonyafajták tapasztalatai igazolhatják mind a társadalom, mind a politikusok számára, hogy mennyire indokolatlan a GM fajták magyarországi termesztésének az alaptörvényben megfogalmazott tiltása. Jelen könyv szerzőpárosa évtizedek óta foglalkozik a GM növények kutatásával, és szakmai meggyőződésből vállalja a géntechnológia fontosságának elfogadtatását hazánkban. Sajnálatosan a politikai indíttatástól sem mentes viták közepette alaptalan személyes vádaskodások is nehezítik a géntechnológia jelentőségének elismertetését. Ebben a légkörben segítheti a tájékozódást Mark Lynas híres környezetvédő aktivista vallomása a biotechnológia nélkülözhetetlenségéről a világ alapvető problémáinak kezelésében. Őt felesleges azzal vádolni, hogy a multinacionális cégek fizetett ügynöke, hiszen eddigi tevékenysége és érvei hitelt érdemlőek. Befejezésül álljon tehát itt néhány részlet Mark Lynas előadásából, amelyet az Oxfordi Mezőgazdasági Konferencián tartott 2013. január 3-án (Lynas 2013a):