Maynard Smith John, Szathmáry Eörs

A földi élet regénye

Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig


A plasztiszok rekurzív eredete

A mitokondriumok és a plasztiszok végső analízisben monofiletikus eredetűek. Ennek megfelelően az összes plasztisz egy cianobaktériumtól ered, a színanyagtól függetlenül. Úgy tűnik azonban, hogy a plasztiszok egy más értelemben újra és újra kialakultak: mindig endoszimbiózis útján, de ezekben az esetekben a bekebelezett organizmus mindig fotoszintetizáló eukarióta volt. Ilyen másodlagos eredetű plasztiszokat találunk a „zöld” és a „vörös” vonalon egyaránt. Az iskolából ismert Euglena plasztisza egy szimbionta zöldalga leszármazottja. Hasonló jelenség játszódott le, amikor egy amőboid sejt (Chlorarachniophyta csoport) lenyelt és megtartott egy zöldalgát. Az egész Chromista ország (ide tartoznak a garatos ostorosok, a mészmoszatok és páncélos ostorosok is) úgy keletkezett, hogy egy heterotróf sejt bekebelezett egy vörösmoszatot. Ezek tehát mind másodlagos endoszimbiózisok, de a történetnek nincs vége. A páncélos ostorosok körében gyakori jelenség a harmadlagos endoszimbiózis: a fotoszintézis esetleges átmeneti elvesztésével újabb eukarióta algát kebeleznek be. A Lepididiniumban ez egy zöldalga volt, tehát itt színváltás is történt. Más páncélos ostoros vonalakon a bekebelezett egysejtű maga is Chromista. A Paulinella esetében pedig úgy tűnik, hogy ismét kialakult egy gyümölcsöző elsődleges endoszimbiózis egy kékalgával.

A földi élet regénye

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 104 2

1995-ben jelent meg a The Major Transitions in Evolution című átfogó mű Szathmáry Eörs és az azóta elhunyt Maynard Smith tollából, melyet sokan az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló művének tartanak. Az ennek nyomán született összefoglaló könyv magyarul először 2000-ben jelent meg. A téma művelése természetesen nem állt meg, most az Olvasó az Oxford University Press engedélyével egy korszerűsített és bővített kiadást tart a kezében.

Az élő szervezetek lenyűgözően bonyolultak. Minél többet tudunk meg róluk - biokémiájukról, anatómiájukról, viselkedésükről -, annál inkább megdöbbenünk az evolúciós alkalmazkodás felfedezett részletein. E könyv a művelt olvasó számára az evolúció új képét kínálja, melynek magja az a felismerés, hogy az evolúció során történt néhány gyökeres változás az örökletes információ tárolásában, kifejeződésében és átadásában, amelyek egyszersmind a komplexitás növekedését is lehetővé tették. Ezzel párhuzamosan gyakran tapasztaljuk, hogy a korábban függetlenül szaporodó replikátorok (másolódni képes molekulák, sejtek, organizmusok) magasabb evolúciós egységbe szerveződnek. Ha az alacsonyabb szint evolúcióját a magasabb nem tartaná kordában, mi sem lennénk itt. A folyamatokat kísérő munkamegosztás szintén a komplexitás növekedésének irányába hatott.

A szerzők a könyvben az evolúció nagy lépéseit tekintik át az első replikátorok sejtekké szerveződésétől az emberi nyelvkészség kialakulásáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/maynard-smith-szathmary-a-foldi-elet-regenye//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave