Maynard Smith John, Szathmáry Eörs

A földi élet regénye

Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig


Rokonszelekció és genetikai rokonsági fok

A genetikai rokonság kulcsfontosságú szerepet tölt be az egyéniről a társas szaporodásra való áttérésben. Az erre vonatkozó elmélet alapjait a nemrégiben elhunyt William Hamilton fektette le, több mint negyven évvel ezelőtt. Az altruista gének populáción belüli terjedésének magyarázatához az „inkluzív fitnesz” fogalmát vezette be. Az ötlet lényege egyszerű: amikor egy altruista viselkedést kiváltó gén terjedését vizsgáljuk, akkor nemcsak a hordozójára gyakorolt (káros) hatással kell számolnunk, hanem tekintetbe kell vennünk a hordozó rokonaira gyakorolt (kedvező) hatást is, megszorozva a megfelelő rokonsági fokokkal. Ha például valaki a bátyjai szaporodása érdekében feladja saját szaporodását, akkor képesnek kell lennie az ő fitneszüket annyira megnövelni, hogy saját génjei várható terjedése így hatékonyabb legyen, mintha ő maga szaporodott volna: mivel a testvéreink átlagosan csak génjeink felét hordozzák, így, J. B. S. Haldane szavaival, az életünkről két (illetve egy hajszálnyival több) bátyánk megmentéséért lenne érdemes lemondanunk. Haldane azonban feltételezte, hogy az altruista gén ritka a populációban: sokkal nehezebb kitalálni, mi történik, amikor a gén nem ritka. Hamilton érdeme, hogy megmutatta, ugyanez az arány érvényes akkor is, amikor az altruista gén már gyakori a populációban. Ez általános érvényűvé bővítette a rokonsági érvelést, az elméletet pedig a társas életmód általános magyarázatának alapjává tette.

A földi élet regénye

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 104 2

1995-ben jelent meg a The Major Transitions in Evolution című átfogó mű Szathmáry Eörs és az azóta elhunyt Maynard Smith tollából, melyet sokan az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló művének tartanak. Az ennek nyomán született összefoglaló könyv magyarul először 2000-ben jelent meg. A téma művelése természetesen nem állt meg, most az Olvasó az Oxford University Press engedélyével egy korszerűsített és bővített kiadást tart a kezében.

Az élő szervezetek lenyűgözően bonyolultak. Minél többet tudunk meg róluk - biokémiájukról, anatómiájukról, viselkedésükről -, annál inkább megdöbbenünk az evolúciós alkalmazkodás felfedezett részletein. E könyv a művelt olvasó számára az evolúció új képét kínálja, melynek magja az a felismerés, hogy az evolúció során történt néhány gyökeres változás az örökletes információ tárolásában, kifejeződésében és átadásában, amelyek egyszersmind a komplexitás növekedését is lehetővé tették. Ezzel párhuzamosan gyakran tapasztaljuk, hogy a korábban függetlenül szaporodó replikátorok (másolódni képes molekulák, sejtek, organizmusok) magasabb evolúciós egységbe szerveződnek. Ha az alacsonyabb szint evolúcióját a magasabb nem tartaná kordában, mi sem lennénk itt. A folyamatokat kísérő munkamegosztás szintén a komplexitás növekedésének irányába hatott.

A szerzők a könyvben az evolúció nagy lépéseit tekintik át az első replikátorok sejtekké szerveződésétől az emberi nyelvkészség kialakulásáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/maynard-smith-szathmary-a-foldi-elet-regenye//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave