Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

Stílus és tartalom

A fordított szöveg megformálását illetően az egyik alapkérdés a magyar nyelv sajátságainak megfelelő fogalmazás és a tartalmi hűség viszonya. Vallási szövegekről lévén szó, a megfogalmazás nemcsak stiláris, hanem teológiai kérdés is. Lukácsy Sándor Pázmány fordítói elveivel is foglalkozó dolgozatában Szent Jeromos nyomán foglalja össze a – többek között – Pázmány által képviselt álláspontot. „Az a jó fordító tehát, aki az értelmi hűség primátusát a jó stílus esztétikai követelményeivel (euphonia, sermonis elegantia), főként pedig a nyelvi sajátságok (proprietates) tiszteletben tartásával tudja párosítani.”656 Lukácsy azt is leírja, hogy a szó szerinti fordítást a szent szövegek tekintélye követelte meg, más esetekben viszont tágabb terület nyílt a szabad átültetésnek. Ez vált uralkodóvá a XVIII. századra: „ekkor aki […] ’szorgalmatos betű-szerént lett fordításá’-val dicsekszik, az irodalom élő áramán kívül rekedt, archaikus jelenségnek számít. A szabad fordítás elve a XVII–XVIII. században általánosan érvényesült, és többször ki is mondatott; Pázmány érdeme, hogy – Szent Jeromos szellemében – a leghatásosabban fogalmazta meg”.657

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero