Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Magyar könyvre magyar könyvvel

A korszak vallásos irodalmában némelykor a hitviták is kapcsolódnak a fordításokhoz. Ide tartoznak azok az esetek, amikor a vita a külföldi szerzők nyomán már magyarul zajlik: magyar könyvre magyar könyvvel felelnek. A katolikus–református ellentétre példa A Witebergai Academiának vigasztalása (1632). Ez válasz egy németből készült fordításra a Mária-kultuszról, amelyet „az Pápásoknak örök gyalázatjára” adtak ki.747 Nincs béke a protestáns felekezetek között sem. A lutheránus Lethenyei István már említett munkájában (1633) a magyarországi kálvinisták fáradozását utasítja vissza, nevezetesen, hogy vallásuknak a lutheránusokéval való hasonlóságát igyekeznek kimutatni. A megcáfolandó mű ez alkalommal is magyar kiadvány, Samarjai János Magyar Harmóniája. Nem nélkülözi a szellemességet az ellenfél harmóniateremtő módszerének a minősítése: ezzel a metódussal a helvét hitvallást még Pázmány Kalauzával is közös nevezőre lehet homi.748 Az evangélikus–katolikus összecsapások közül való A pápisták méltatlan üldözése a vallásért (1643), amely Veresmarti Mihály Lessius-fordítására felel. Különösen fontos érv a magyar nyelvű vita mellett az anyanyelvükön olvasók széles köre. A megcáfolandó munkát ugyanis szerzője „zsákkal hordatván fel” a pozsonyi országgyűlésre, az „egész Magyar-országot véle bétöltötte”. Természetesen a cáfolat sem maradhat olvasóközönség nélkül.749 A vitázó kedv a század végére sem csillapodott. Matkó István többek között azért fordított le egy munkát angolból (1691), hogy olvasói az ellenfelek „szájokat bédughassák” vele.750 A felekezeti különbségek nemcsak teológiai művekben jelentkeznek, hanem például egy ártalmatlannak tűnő botanikai munkában is. A református fordító, Nadányi János felhívja a figyelmet az eredeti munka „pápista babonaságaira”, de dicséretes toleranciával azokat is lefordítja (1669), nehogy a csonkítás vádjával illethessék.751

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave