Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Grammatikai és poétikai irodalom

A XVII. század oktatási elképzeléseiben a grammatika a tudományokkal való ismerkedés első fokozatát jelentette. Nem versenghetett a logikával és a retorikával, hiszen a humanisták visszatérve az antik nyelvszemlélethez megszüntették a grammatikának azt az enciklopédikus hatáskörét, amellyel a középkor ruházta fel. Ebben a még évszázadokig ható felfogásban a diszciplína nélkülözhetetlen segédeszköz; a logika és a retorika elsajátításának alapfeltétele, minden tudás kezdete. Éppen ezért fontos a magyar kritikatörténet számára, hogy nem kevés hazai szerző elméleti munkássága, gyakran tudományos igényű írói, szerkesztői tevékenysége nyelvi kézikönyvek összeállításában teljesedett ki.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave