Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Az alkalmazkodás művészete

a vizsgált korszak egyházi szónoklattanai, mint látni fogjuk, sok szállal kapcsolódnak a profán grammatika–logika–retorika hármassághoz. Ugyanakkor az egyházi beszédnek a kereszténység rnegjelenésétől kezdve folyamatosan alakult a maga speciális követelményrendszere is. A magyar szerkesztésű egyházi retorikáknak – Medgyesi Pál, Nógrádi Mátyás, Martonfalvi Tóth György és Szilágyi Tönkő Márton műveinek – a megértéséhez és értékeléséhez át kell tekintenünk ennek a hagyománynak a szempontunkból legérdekesebb mozzanatait.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave