Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Összetett beszédszerkezet, igényes közönség

A Doce nos orare elöljáró beszédében Medgyesi olyan képet fest magáról, mintha egész munkásságára a Tabula 11.-ben foglaltak lennének jellemzők. Ezen a helyen olvasható a „homiletikai vita” felelet-része. Medgyesi „Szidgató Atyafinak” hívja vitapartnerét, nevét nem írja le. Geleji Katona Istvánnak válaszol, a Váltság titka második kötetének előszavában felhozott kifogásaival szemben védi a puritános prédikációkat.500 Állításainak nemcsak a tabulák mondanak ellent, hanem prédikációi is. Medgyesi esetében a teória értékelésénél kitérek az alkalmazásra is: az elmélet és a gyakorlat összevetésére.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave