Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


A magyar terminológia

Mivel Medgyesi a Doce praedicare teljes szövegét latinul is, anyanyelvén is közreadta, módunk van megfigyelni az ars concionandi nemzetközi terminológiájának megmagyarosodását. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A német retorikai szakkifejezések kutatója rendkívül szerencsés körülménynek tartja, hogy Ratichius művei – köztük a logika és a retorika is! – párhuzamosan németül és latinul jelentek meg. Így alkalmunk nyílik pontosan megvizsgálni, hogyan vált a latin terminus németté, és a nemzeti nyelvű műszó megalkotásában milyen folyamatok játszottak szerepet.515 Úgy vélem, nekünk sincs kevesebb okunk az örömre, mint az idézett szerzőnek, hiszen Medgyesi tabuláinak párhuzamos latin és magyar szövege megfelelő kiindulási alap a hasonló vizsgálatokhoz. Még ha nem is Medgyesinél jelenik meg először minden magyar retorikai kifejezés, figyelemre méltó az a természetesség, ahogy egy hosszabb magyar műbe a szakkifejezések is magyarul illeszkednek. A Függelék 12. táblázata könnyen felidézi az ars concionandi – sokszor a klasszikus retorikára visszamenő – latin és görög terminusait. Felsorolok néhány olyan fordítást is, ami a Függelékben nem szerepel.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave