Takács László

A római diplomácia


Küldöttségek jóshelyekhez

A követségek fajtáinak bemutatásánál külön kell választanunk a küldöttségeknek azt a fajtáját, amelyet nem valamely királyhoz vagy valamely városállam vezetőihez, hanem jóshelyekhez küldtek. Ennek gyakorlata a rómaiaknál éppúgy megmaradt, mint ahogy a görögöknél is szokásban volt. A híres jóshelyekhez küldött küldöttségek rendkívül szűkre szabott mandátummal rendelkeztek, hiszen általában egyetlen kérdésre kívántak választ kapni. Noha a kérdések – a fennmaradt elbeszélések alapján – konkrétak voltak, a válaszok – a jóslatok természete szerint – homályosak. A korai görögség sorsát befolyásoló leghíresebb jóslatok egyike Kroiszoszhoz, a líd uralkodóhoz kötődik, aki a perzsa uralkodó, Nagy Kürosz ellen készülve hadjáratra, előbb a Püthia jóslatát kérte. A jóshely válasza: „Ha átléped a Hülasz folyót, nagy birodalmat fogsz megdönteni” kétértelműsége rászedte Kroiszoszt, aki végül a maga hatalmát döntötte meg.

A római diplomácia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 107 3

Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?

A Pont könyvek sorozat új darabja, A római diplomácia érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacs-a-romai-diplomacia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave