Takács László

A római diplomácia


Róma szövetségi politikája

Róma korai történelme során szintén szerepet játszott a szövetségi politika, ez azonban a királyság vagy a köztársaság korában csak Róma vezető szerepét jelentette, nem totális hegemóniáját. Akár a principátus felé vezető út egyik állomásának is nevezhető a Kr. e. I. század elején kirobbant ún. szövetséges háború. Az egyre terebélyesedő római hatalom és a hozzá kapcsolódó jogosítványok egy része, minden ellenkező kísérlet ellenére, ekkor el volt zárva az itáliai félsziget városi lakosságának nagy része elől. Miközben az itáliai görög (Nápolytól délre még a Kr. e. VII. században hoztak létre görög telepesek olyan jelentős városokat, mint például a Nápoly közelében fekvő Cumae) és etruszk városok Rómával tartottak, addig a közép- és dél-itáliai latin városok szövetségbe tömörültek és szembefordultak Rómával: önálló államot hoztak létre, saját intézményrendszerrel és pénzzel. Ennek központja Corfinium, a Rómától keletre, az Appenninek keleti oldalán fekvő város volt. A Róma számára nem várt megpróbáltatást és több súlyos vereséget hozó háború végén (Kr. e. 88) a rómaiak politikai kompromisszumra kényszerültek: kiterjesztették a római polgárjogot, amivel ezeknek a területeknek a lakosságát is bevonták politikai közösségükbe.

A római diplomácia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 107 3

Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?

A Pont könyvek sorozat új darabja, A római diplomácia érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacs-a-romai-diplomacia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave