Takács László

A római diplomácia


Összegzés

A XX. század egyik legnevesebb és legmeghatározóbb diplomatája, Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Diplomácia című könyve bevezető fejezetében röviden vázolja azokat a vonásokat, amelyek az európai és az észak-amerikai hatalmi gondolkodást elválasztják egymástól. Bár nem foglalkozik külön a Római Birodalommal, más hatalmi viszonyokra tett megállapításai mégis idevonhatók. Különösen a hatalmi egyensúly kérdése foglalkoztatja, aminek nyilvánvaló oka, hogy ebben alapvető különbséget látott az amerikai és az európai gondolkodás közt, másrészt az utóbbi évtizedek világpolitikai folyamatai éppen azt vetítették előre számára, hogy az egyensúly korábbi európai jelentőségével hogyan kénytelen szembesülni az Egyesült Államok. Míg ugyanis évtizedeken át a világ vezető hatalma volt katonailag és gazdaságilag egyaránt, a század végére új hatalmak nőttek mellé. Kissinger szerint „valójában hatalmi egyensúlyi rendszerek elég ritkák az emberiség történelmében. A nyugati féltekén teljesen ismeretlen volt […]. A történelem leghosszabb korszakaiban az emberiség legnagyobb része számára a tipikus kormányzati forma a birodalom volt. A birodalmaknak nem érdeke egy nemzetközi rendszeren belül maradni, maguk akarnak a nemzetközi rendszer lenni. A birodalmaknak nincs szükségük hatalmi egyensúlyra. Ezen alapult az Egyesült Államok külpolitikája az amerikai földrészen…” (Henry Kissinger, Diplomácia, Budapest, 1998³, 13.) Majd így folytatja: „Nyugaton a hatalmi egyensúly rendszerének egyedüli működő példáit az ókori görög városállamok között, a reneszánsz kori Itáliában és az 1648-as vesztfáliai béke nyomán kialakuló európai államrendszerben találhatjuk. A több, lényegében egyenlő erejű állam létezésének tényét ezen rendszerek jellegzetes vonása emelte a világrendet irányító elvvé.” (13. )

A római diplomácia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 107 3

Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?

A Pont könyvek sorozat új darabja, A római diplomácia érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacs-a-romai-diplomacia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave