Maróth Miklós

Iszlám és politikaelmélet


Az arab nyelvű politikaelmélet kezdetei: az Aristotelés és Nagy Sándor közti állítólagos levelezés

Közismert tény, hogy a három hatalmi ág, a törényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztásának először Aristotelés Politikájában megtalálható gondolata ismeretlen volt az iszlámban, mert a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom Mohamed nyomán a kalifák, majd a mindenkori politikai vezetők kezében egyesült. A későbbi korok politikai vezetői ugyanis, bármi legyen is a nevük vagy a pontos funkciójuk, a kalifa ideális formájának adott korbéli változatai (vö. a bevezetésben mondottakat). Ez a sajátos politikai rend, mint láthattuk, a Mohamedra visszavezethető politikai hagyományból származik, aki saját személyében egyesítette a hagyományos törzsfőnök, a bíró és prófétaként a törvényhozó tekintélyét is, hivatkozva Allah akaratára. Röviden: az iszlám világában a politikai vezető lényegében egy kiterjesztett hatalommal fölruházott törzsfőnök volt. Az európai politikai hagyományban hasonló vezető nem található, sőt innen nézve szokás a keleti uralkodó most leírt alakját zsarnoknak, despotának nevezni.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 120 2

Létezik-e az iszlám világának állameszméje? Mi az umma és a saría? Mi az állam célja? Miről szól a medinai alkotmány? Hogy függ össze vallás és politika a muzulmán világban? Ki a kalifa, a vezír, a sejk és az imám? Hogyan értelmezzük az arab világ társadalmi folyamatait? Miért érdekelte az Omajjád kalifákat Arisztotelész és Nagy Sándor levelezése? Ki volt Alfarabi, Ibn Sziná és Al-Mávardí? Összeegyeztethető-e az iszlám és a modern politika?

A Pont könyvek sorozat új darabja, az Iszlám és politikaelmélet érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/maroth-iszlam-es-politikaelmelet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave