Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


Lovagi műveltség és választékos szórakozás

A lovagi kultúrának nemcsak a viselkedésszabályok alkották részét, hanem az új műveltség is. A háborús ismeretekkel szemben egyre nagyobb jelentősége lett a nyelvtudásnak, írásnak-olvasásnak, muzsikálásnak. A lakomákon elterjed a „zsonglőrök”, azaz énekmondók hallgatása, vagy a felolvasás. Megjelennek az igazi lovagköltők, a trubadúrok. A trubadúr maga nem okvetlenül énekelt, megvolt a saját zsonglőre, aki szerzeményét előadta. Együtt jártak udvarról udvarra, s mindenütt megénekelték a lovagok, az udvarok urainak tetteit, illetve kedveseik szépségét, szerelmüket. Ahogy általában az udvari kultúra, a trubadúrirodalom is Dél-Franciaország fent említett provanszál nyelvű vidékeinek udvaraiban érte el csúcsát, illetve Aragóniában, Barcelonában, vagyis ott, ahol egyszerre hatott az antik, a keresztény és az iszlám kultúra. Műveikben a népköltészet, a középkori és ókori irodalom, illetve az arab szerelmi költészet hatásai keveredtek. A lovagtörténetek Nagy Károlyról, hős harcosáról, Rolandról és a mórok elleni harcáról szóltak. A XIII. században az albigensek ellen vívott dél-franciaországi keresztes hadjáratok, melyeknek VIII. Lajos király részéről részben az volt a célja, hogy ezeket a déli területeket is uralma alá hajtsa, a déli provanszál városokat, udvarokat feldúlták, az itteni udvari kultúra, művészet, irodalom lehanyatlott. A lovagi irodalom azonban ekkor már igen fejlett volt máshol is Európában. Elterjedt a lovagregény műfaja, mely szívesen dolgozta fel a Trója-mondakört vagy Nagy Sándor alakját. Ezzel egy időben tűnt föl Franciaország északi részén az Angliából érkező breton mondakör, benne Artur királlyal, a Grálért folytatott küzdelemmel, Parszifállal, Trisztán és Izolda történetével. A német földi énekesek, a minnesängerek főleg a germán mondakört dolgozták fel, többek között a Nibelung-ciklusban, melynek hőse Siegfried.

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave