Sokakat viszont elrettentenek a zöldségek vegyszeres kezeléséről és az utak mentén növő zöldségek ólomfertőzöttségéről szóló hírek. Emellett az élelmiszeripar egyre több mesterséges színezéket, ízesítőt, adalékanyagot alkalmaz a kívánatos külső, halmazállapot, az ellenállhatatlan ízek eléréséért. Az első szintetikus ételízesítőt, a vaníliaesszenciát Dániában készítették 1874-ben (Wilhelm Haarmann és Ferdinand Tiemann). Azóta az adalékanyagok köre folyamatosan bővül. Évente tízezer új ételkészítmény jelenik meg a piacokon, és ezekben nagy szerepük van a hosszas kutatásokkal megtervezett adalékoknak. Egy számítás szerint a 21. század elején a fejlett országok lakói évente hat-hét kilogramm élelmiszer-adalékot fogyasztanak el. Az adalékok 1 százaléka tartósító, amely így hozzájárul az élelmezési helyzet javulásához. 90 százalékuk viszont színesítő, ízesítő, állagmódosító. A világ élelmiszeripara körülbelül 20 000-féle E-számmal jelölt adalékanyagot alkalmaz engedéllyel, és további 6000-7000, E-számmal nem rendelkező aromát. A gyakoribbak között ötszáznegyven olyan vegyület van, amelyet veszélytelennek ítéltek a szakértők, százötven esetében bizonytalanok, harminc pedig komoly károsodást okozhat a fogyasztónak. A szakemberek az adalékanyagok egy részét tartják felelősnek a 20. század végétől rohamosan elszaporodó allergiás megbetegedésekért.