Lőrinc László

Életmódtörténet III.

Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig


A tüdőbaj

A 19. század másik jellegzetes népbetegsége volt a tüdőbaj (tüdőtuberkulózis, tbc). A maláriával ellentétben inkább északabbra jelentkezett, és nem a fejletlenebb mocsaras vidékeken, hanem a városokban. Évszázadok óta ismert volt Európában, Itáliában pedig már a 18. században ez a betegség pusztította el a takácsok és szabók többségét. A 19. század városiasodása felerősítette, mivel a kórokozó tuberkulózis­baktérium hűvös, nedves, sötét helyeken a szokásosnál is tovább megőrzi fertőzőképességét, így a munkásnegyedek bérkaszárnyáit szinte neki találták ki. Terjedése nem igényelt közvetlen érintkezést: a szobában szétköhögött baktériumok a porszemcsékhez kötődve órákig lebeghetnek a levegőben, míg valaki más belélegzi. (A szarvas­marhákból a tejen keresztül is terjed, ha az nincs pasztőrözve.) A tüdőbajosok lesoványodnak, sápadtak, étvágytalanok és álmatlanok, délutánonként hőemelkedésük van, sokat köhögnek, gyakran véreset köpnek. A romantika számos ismert művésze ebbe a betegségbe halt bele – így Csokonai, Fazekas Mihály, Emily Brontë, Reviczky Gyula, sőt a 20. században Csehov és Tóth Árpád is. Magyarországon a 20. század elejétől már ezt nevezték morbus hungaricusnak, nem a tífuszt: 1894-ben 400 ezer tbc-s beteget tartottak számon, és csak ebben az évben 66 ezren haltak meg közülük. (Ez az összes elhunytnak nagyjából a hetede volt.) A második világháborúig csupán kismértékben sikerült visszaszorítani. Erre az 1970-es évekig kellett várni, azután az 1990-es években a tömeges elszegényedés következtében újra terjedni kezdett.

Életmódtörténet III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 844 6

Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat hátukon úsztató mocsarakhoz vagy a vadállatokhoz? Hol és hogyan szerezték be a lőpor és a festékek alapanyagait? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép?

Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek nyomába ered az utóbbi fél évezred anyagi világát sok képpel és eredeti forrásszöveggel bemutató könyv.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave