Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


A radioaktivációs analízis standardizációs módszerei

A műszeres radioaktivációs analízis esetén a minták besugárzását nem követi radiokémiai vagy fizikai elválasztás, hanem az érdeklődéssel kísért tömegeket megfelelő (energiadiszperzív) mérési eszközök kísérleti adatainak matematikai módszerekkel történő interpretálásával határozzuk meg [2]. A kísérleti, kiértékelési és számítási eljárások összességét, amelyben a közvetlenül mért beütésszámból (Np) és egyéb vagy korábban mért fizikai mennyiségekből (pl. aktiválási, hűtési és mérési időtartamok) az érdeklődéssel kísért tömegeket kiszámítjuk, kalibrációnak nevezzük. Tekintettel arra, hogy az aktivációs analízisnél többféle típusú kalibrációt is végzünk (különféle mennyiségeket, például csatornaszámhoz energiát, csúcsterülethez hatásfokot rendelünk vagy k tényezőket kalibrálunk), a fenti értelmű, alapvető, tömegre vonatkozó kalibrációt kiemelten kezeljük és standardizálásnak hívjuk. Különböző elvi megközelítés és gyakorlati végrehajtás szerint abszolút standardizálás, több összehasonlító standardizálás és ezek átmenetét képező módszer létezik.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave