Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Nukleáris interferenciák korrekciója

Az aktivációs analízis analitikai teljesítőképességét (például kimutatási és meghatározási szinteket vagy az érzékenységet) jelentősen ronthatják olyan, ún. zavaró magreakciók, amelyek növelik vagy csökkentik az analitikai radionuklid mennyiségét, és ezáltal nukleáris interferenciát okoznak. A zavaró reakciók egyik típusa akkor fordul elő, amikor az analitikai nuklid más elemből is keletkezik, mint a meghatározandó elem. Ilyenkor elsődleges interferenciáról beszélünk. Esetenként az aktiváló részecskék által kiváltott vagy meglökött nukleáris részecskék (főleg protonok) is okozhatnak magátalakulást; ilyenkor másodlagos interferencia valósul meg. Végezetül az aktiváló részecskék és a termékmag (leánymagok) kölcsönhatásával is változhat az analitikai nuklid mennyisége, amikor másodrendű interferencia történik. Termikus reaktorban végzett aktiváláskor az elsődleges és másodrendű interferenciáknak lehet jelentőségük. Prompt-γ aktivációs analízis esetén igazából csak a maghasadásnak lehet szerepe, mert a többi, lehetséges zavaró reakció jelentősége igen korlátozott vagy elhanyagolható a neutronnyalábok energiája és fluxusa miatt.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave