Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Annihilációs sugárzás

Az annihiláció latin eredetű szó és megsemmisülést jelent. Annihiláció (vagy szétsugárzás) egy részecske és antirészecskéjének olyan speciális kölcsönhatása (ütközése), amelyben az eredeti részecskék megszűnnek, és új részecskék keletkeznek. (Antirészecske: olyan részecske, amelynek tulajdonságai számértékben megegyeznek a részecske megfelelő mérőszámaival, de ellentétes előjelűek. Egyik legfontosabb tulajdonsága és ismertetője az, hogy részecskéjével annihilálódik. Az elektron antirészecskéje az antielektron, vagy másik nevén a pozitron. A pozitron egy elemi részecske, amely vákuumban stabil.) A zárt rendszer energiája, impulzusa, impulzusmomentuma, elektromos töltése stb. természetesen megmarad. A továbbiakban az elektron — pozitron pár annihilációjával foglalkozunk, mert ez a leggyakoribb és legfontosabb annihilációs folyamat a környezetünkben. Pozitron (e+) viszonylag egyszerűen keletkezhet: β+-bomlás eredményeként vagy γ-sugárzás és az anyag kölcsönhatásakor párképzéssel.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave