Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


A γ-spektrométerek kalibrálása

Korszerű analitikai és/vagy spektrumkiértékelési módszerek alkalmazása, valamint minőségbiztosítás vagy -ellenőrzés céljából szükséges a γ-spektrométer kalibrálása, ami legalább energia szerinti kalibrálást, abszolút teljesenergia-csúcs detektálási hatásfok kalibrálást és félértékszélesség kalibrálást foglal magában. Ezeken túlmenően gyakran szükség lehet még a Compton-arányra és a csúcs/összes impulzus viszony kalibrálására is. A kalibráció lehetővé teszi például, hogy a mért csatornaszámot a γ-sugárzás energiájaként, a beütésszámot pedig radioaktivitásként értelmezzük. Annak érdekében, hogy a kalibrálással megállapított értékeket az analitikai munkában is használni lehessen, jól definiált mérési beállításokra, változtatható, de reprodukálható detektálási geometria kialakítására van mindenekelőtt szükség. Fontos tudatosítani, hogy a kalibrációs munka kísérleti és kiértékelési műveleteinek, valamint statisztikus pontosságának és precizitásának meg kell haladnia a napi analitikai munkával szemben támasztott igényeket, beleértve a felhasznált irodalmi/könyvtári vagy hitelesített nukleáris és egyéb adatok megbízhatóságát is.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave