Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Mátrixhatások

Az ICP-AES-méréstechnika felhasználói a mátrixhatás kérdését rendkívül széleskörűen vizsgálták, amelyről kiváló összefoglaló közlemények jelentek meg [147, 148]. Alapvetően két különböző mátrixeffektust különböztetünk meg. Az egyik az ún. mintabeviteli, a másik pedig a plazmabeli mátrixeffektus. A mintabeviteli mátrixeffektus alatt a mátrixnak az aeroszolképződésre és az aeroszoltranszportra való hatását értjük. Az oldatokból történő aeroszol előállítása során az aeroszolcseppméret eloszlását és ezen keresztül a plazmába irányuló anyagtranszportot alapvetően befolyásolja a vizsgálandó oldat sűrűsége, viszkozitása és felületi feszültsége (lásd 5.3.1.5. alfejezet). Ezek a paraméterek változnak az oldat só- és savkoncentrációjával. Ezért rendkívül fontos, hogy a kalibráló és a vizsgálandó oldatoknál e koncentrációértékek azonosak legyenek, különben az analitikai adatok szisztematikus hibával lesznek terhelve. Szilárd minták elektrotermikus elpárologtatásánál például a mátrix fontos fizikai vivőhatást fejthet ki, ami különösen fontos a könnyen párolgó és kondenzálódó elemek szempontjából.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave