Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Nagy ionáramok mérése, a dinamikus tartomány kiterjesztése

Az előbbiekben láttuk, hogy 106 ion/s-nál nagyobb ionáramokat az ionszámlálásos módszerek már nem tudnak problémamentesen kezelni. Az elektronsokszorozók lineáris dinamikus tartománya mintegy 5–6 nagyságrendet fog át, de természetesen állandó a törekvés ennek a tartománynak a kiterjesztésére. Ha a meglevő nagy érzékenység mellett a rendszer a nagy jeleket is megbízhatóan kezeli, akkor megvalósítható, hogy egyazon mintából, azonos mérési körülmények között határozzunk meg nyom-, mellék- és főkomponenseket. A nagy ionáramok mérésére több lehetőségünk is van. A legegyszerűbb megoldás, ha az elektronsokszorozóra kisebb feszültséget adunk. Az elektronsokszorozó erősítése így lényegesen kisebb lesz, a 108 helyett csak például 103. Ekkor a kollektor elektród kimenő árama a bemenő ionáram közvetlen mértékeként használható. Az ionok által keltett impulzusok számlálása helyett elegendő a kollektor elektródról kimenő áramot mérni. Az elektronsokszorozónak ezt a mérési üzemét analóg üzemmódnak nevezzük. A mérési tartomány kiterjesztéséhez egy felvételen belül használhatjuk a kétféle detektor üzemmódot. Ezt nevezzük a detektor kettős (dual) üzemmódjának, amelynek kétféle megoldását alkalmazták a régebbi készülékekben.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave