Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


A lézerfényforrások használatával kapcsolatos veszélyek

A lézerfényforrások fényének nagy intenzitása, monokromatikussága, a nyaláb jó fókuszálhatósága stb. azt is jelenti, hogy a lézerek használata során fokozott balesetveszélynek van a felhasználó kitéve. Elővigyázatlan kísérletezés során elsősorban szemsérülések szerezhetők, ugyanis a szem a retinára fókuszálja a fényt, amely a fény abszorbeálódása miatt roncsolódik és időleges/lokális vagy akár tartós/teljes vakság alakulhat ki. A véletlen sérülés veszélye különösen a szem számára láthatatlan (UV vagy IR) lézerfénnyel és/vagy rövid impulzusokkal dolgozó lézerek (pl. Q-kapcsolt Nd:YAG) esetén nagy. A sérüléshez nem szükséges óvatlan módon közvetlenül a fénynyalábba nézni, elegendő lehet ehhez akár egyetlen, valamilyen tükröző felületről visszaverődő fényimpulzus is. A szabadon, vagyis nem zárt készülékházban elhelyezett, lézerfényforrással működő kísérleti berendezések használata során ezért a megfelelő abszorpciós tulajdonságokkal bíró, speciális védőszemüveg használata előírás. Fókuszált vagy intenzív UV-lézerfénynyaláb (pl. excimer lézer) könnyen idéz elő bőrsérülést már rövid idejű expozíció hatására is, ezért a testrészek kontaktusa a lézerfénnyel kerülendő. Hasonló okokból kifolyólag, az óvatlan látogatók védelme érdekében írják elő balesetvédelmi szabályok lézerspektroszkópiai laboratóriumok számára az ajtón jelzések, jelzőfények elhelyezését, belülről nyitható ajtók használatát, sőt az ajtón elhelyezett érzékelővel összekapcsolt automatikus fényzár alkalmazását.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave