Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Lézer-atomfluoreszcens spektrometria

Az atomfluoreszcens spektrometria (AFS) a mérendő elem atomjait vagy ionjait azok egy, alkalmas elektronátmenetével rezonáns fénnyel gerjesztjük, és a spontán emisszió során keletkező fényemissziót (fluoreszcenciát) detektáljuk spektrométerrel. Mivel a fluoreszcenciás fényintenzitás arányos a gerjesztő fényforrás intenzitásával [49], az atomfluoreszcens spektrometria érzékenységének fokozására kézenfekvő megoldás a technikában klasszikusan használt üregkatódlámpa helyett lézerfényforrást alkalmazni. A lézerfényforrás hangolhatósága szintén előnyös, hiszen így többféle elem is mérhető ugyanazzal a kísérleti berendezéssel. Így a lézerfényforrások elterjedésével született meg a lézer-gerjesztésű atomfluoreszcencia spektroszkópia (laser induced fluorescence, LIF) spektroszkópia, másképpen a lézer gerjesztésű atomfluoreszcencia spektroszkópia (laser-excited atomic fluorescence spectrometry, LEAFS). Az első, festéklézerrel és láng atomforrással működő kísérleti rendszert a technika későbbi fejlesztésében is úttörő szerepet betöltő Winefordner-kutatócsoport készítette 1971-ben [50].

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave