Nagy Ferenc

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban


4.1. A büntetőjogi reformirányzatok megjelenése az I. világháború időszakáig

A magyar büntetőjog-tudomány, amelynek első nagy generációja a század végén egyértelműen a klasszikus irányzathoz tartozott, a századforduló idején már az új irányzatok zászlaja alá felsorakozva vette tudományos kritika alá a hatályos büntetőjogrendszert. Az antropológiai irányzatnak ugyan rendkívül csekély számú követője támadt, de a pozitivista gondolkodás áthatotta a magyar büntetőjog-tudományt. A vezérgondolatokat az úgynevezett közvetítő irányzat eszméi szolgáltatták. Az irodalomban kiújult a vita a büntetőjogi elmélet alapkérdéseiről. Pikler Gyula és Somló Bódog jogelméletének hatására az újabb felfogás elutasította a merev indeterminizmust és a bűncselekmény kizárólagos jogi szemléletét. A bűnösség, a jogos védelem, illetve egyes különös részbeli intézmények új szemléletű feldolgozása mellett Vámbéry Rusztem kriminológiai szellemű tankönyve, a fiatalkorúakról és a visszaesőkről írt munkái képviselik többek között az új irányzat térhódítását. A kriminológia, kriminálszociológia kialakulásával párhuzamosan erősödik az úgynevezett büntetőpolitikai irányzat, amely elsősorban a büntetési rendszer kérdéseivel foglalkozik. Ebből a körből a XIX. század végén kiemelkedett Fayer László és később Finkey Ferenc tevékenysége; mindketten széles körű tudományos apparátussal bizonyítják a büntetési rendszer elavultságát és tesznek értékes, korukat megelőző jellegű javaslatokat a büntetési rendszer továbbfejlesztésére. Vajna Károly322 és Dombóvári Géza kutatásai a magyar büntetési rendszer területén méltó folytatása a reformkor pönológiai irodalmának.323

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 860 6

A büntetőjog és a büntetőjog tudománya korábbi és újabb tendenciáinak, fejlődési irányainak, tudományos irányzatainak bemutatása a bűnügyi jogterület alapvető, központi problémája. A kötet egyik célja e tendenciák, irányzatok alapos, a történelmi/szellemi gyökereket, filozófiai forrásokat érintő elemzése.

A szerző a büntetőjog feladatát, a szabadság és/vagy biztonság (jog)filozófiai hátterét megvilágítva jut el a jelenkor alkotmányossági és büntetőelvi kérdéseihez. A dogmatikára vonatkozó ismeretek és nézetek áttekintése után tárgyalja a büntetendőség kiterjesztését és előbbre hozatalát, a rizikó-büntetőjogot, a szimbolikus büntetőjogot.

A tananyagként is szolgáló szakkönyv kiemelten foglalkozik egyrészt a jóvátétellel, a bűncselekmény áldozatainak segítésével, másrészt a jogállami büntetőjog tartós és egyre erősödő eróziós folyamatával, a büntetőjog kiterjesztésével és a szigor reneszánszával, röviden az ellenség-büntetőjog problematikájával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-regi-es-uj-tendenciak-a-buntetojogban-es-a-buntetojog-tudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave