Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Az abráziós jellegű, meredek partok

Az abráziós jellegű, meredek partok mentén a szárazföld és a tenger érintkezése szinte vonalszerű. A viharoktól is támogatott, kavicsokat, sőt kőzettömböket is magával ragadó, a kőzetrések levegőjét összepréselő, amellett kémiai oldást is kifejtő hullámverés még a kemény sziklákat is nagy erővel porlasztja és vájja alá. Az így kialakuló abráziós fülkék és barlangok mennyezetének leomló és továbbmozgó, de uralkodóan helyi, durva kőzettörmeléke végül is abráziós breccsa, valamint igen jól osztályozott, tökéletesen kerekített szemű, gyakran fúró—maró szervezetek vájásnyomait viselő abráziós konglomerátum és durva homok() alakjában őrződik meg az abráziós padka (színlő, terasz) kissé egyenetlen felszínén. E padka lazább kőzetekben (agyagban, homokban, alapmorénában, vulkáni tufában) 1–3, néhol 34 m/év sebességgel, enyhén emelkedve nyomul előre a tenger szintjéből a szárazföld irányába. Kidolgozásában a szélviharoknak, a föld- és tengerrengésnek, a fizikai mállásnak, a víz leöblítő hatásának és a gravitációs tömegmozgásoknak is jelentős szerepük van. A viszonylag keskeny abráziós törmeléksáv az abráziós padka előnyomulása folytán jelentősen kiszélesedhet.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave