Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A karbonátos sekélytenger

A terrigén anyagban szegény, trópusi-szubtrópusi selfeken alakul ki. Mélysége, valamint a hullámzás és árapály hatásaival szembeni védettsége alapján belső és külső részre osztjuk. A belső self a hullámbázis szintjétől — ha szárazulatperemi lagúna is van, a lagúnát elrekesztő gát külső oldalától — a selfperemi zátonyok hátteréig terjed. Hasonló hozzá a sekély víz alatti (röviden sekély) pad (bank) vagy tábla (platform), bár ez nem kapcsolódik a szárazföldhöz, hanem tenger veszi körül (10.52 ábra). Közös azonban az a vonásuk, hogy a szélirányra merőleges zátonyok és/vagy homokdombok mindkettejük területét védetté teszik, s ezért üledékeik is hasonlóak. A külső self a selfnek a nyílt tengerrel érintkező, viszonylag keskeny, 1–1,5 km szélességű, erős vízmozgású sávja, amelyen kedvező körülmények között szilárd sánczátonyok, ezek között, ill. ezek hiányában pedig laza karbonáthomokból álló dombok jöhetnek létre.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave