Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A hullámzás uralta selfek

A hullámzás uralta selfek üledékeinek elosztásában a legfeljebb 2–3 m-es szintkülönbségű és <1 km/óra sebességű árapályáramlások mellett az évszakonként 1,8–2,5 km/óra sebességig fölerősödő, szélverte áramlás játssza a fő szerepet. A hullámzás hatása az uralkodó szelekre harántos és az óceán felé nyitott (pl. bering-tengeri, oregon-washingtoni, ÉNy-atlanti) selfeken a legerősebb. Számos ilyen self fenekét maradványüledékek borítják, másokét a nyílt tenger felé csökkenő szemcsenagyságú és osztályozottságú, végül aleuritba átmenő, közép, ill. finom szemű homok fedi. Az észak-amerikai kontinens nyújtotta védettség következtében kevésbé hullámzó Middle Atlantic Bight-nak a parttal nagyjából párhuzamos homokgerincei (10.66 ábra) elsősorban a pleisztocénbeli síkpartok homokanyagának a holocén transzgresszió során lényegileg helyben történt áthalmozódásával keletkeztek. Anyaguknak tehát csak a kisebb része származik a tektonikai inaktivitása következtében lapos parti síkság folyóinak hordalékából. A 10 m magasságot is elérő gerinceket a 45 km/óra sebességű ÉK-i szelek által gerjesztett, 0,7–1,0 km/óra sebességű fenékáramlás hozta létre.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave