Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Meteoritok és kozmikus por

A Naprendszer aszteroida övéből időként (főleg az augusztusi „csillaghullás”-kor) bolygónk vonzáskörébe került, különböző anyagú és szerkezetű meteoritok, igen nagy (15–75 km/s) behatolási sebességük miatt a sűrűbb légrétekegben izzásig hevülve, kisebb-nagyobb darabokká és porrá esnek szét. Földet ért darabjaik leggyakoribb fajtája az olvadásos cseppeket formáló igen kevés SiO2-ot tartalmazó (ultrabázikus) kondrit; ritkább a cseppszerkezet nélküli, bázisos szilikátokból álló akondrit; legritkább a Fe-Ni-ötvözet jellegű, de néha troilitet (FeS) is tartalmazó vasmeteorit. Mindezek legnagyobb (3–80 t súlyú) darabjainak 1,2 km átmérőt meg nem haladó becsapódási kráterei leginkább a hideg és meleg sivatagok területén bizonyíthatók, különösen akkor, ha a kráterek mélyén a becsapódó meteorit „téridegen” darabjai is megtalálhatók (11.1 ábra). Csapadékos területeken a meteoritkráterek valódi természetének kiderítését az azokat kitöltő tavak akadályozhatják. Ennek ellenére a neogén és a pleisztocén állóvízi üledékeiből helyenként kimutatott, 70–86%-nyi SiO2-ot tartalmazó, zöldes színű, üvegszerű tektitek apró (legföljebb ökölnyi), gömbölyű vagy körte alakú darabjait ugyancsak kozmikus eredetűnek tartják.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave