Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A telogenetikus porozitás

A telogenetikus porozitás a kőzetfejlődés végső szakaszában jön létre, amikor a mezogenetikus stádiumban kialakult, idősebb kőzetre felszínközeli, porozitásnövelő folyamatok hatnak. Mivel e folyamatok a már kész kőzet eróziójával kapcsolatosak, elvileg élesen különböznek a friss üledék eogene-zisének áthalmozási folyamataitól. A telogenetikus öv felső határa a víz alatti, vagy légköri lepusztulási felszín. Alsó határa a talajvíz (mélykarsztvíz) ingadozó szintjénél vagy kissé az alatt vonható meg. Vastagsága az erózió hatómélységétől függ (szélső esetben több száz m-t kitehet). A vadózus övön kívül a freatikus öv felső részét is magában foglalja. Folyamatai közül a csapadékvíz oldó hatása a legfontosabb. Oldódás azonban a talajvíz öv felső részében is bekövetkezhet. Más porozitásnövelő tényezők a fúrószervezetek, valamint a kioldódást követő beomlással vagy a tektonikus folyamatokkal kapcsolatos töredezés és breccsásodás; ezt (pl. karbonátok és evaporitok karsztosodásakor) további oldódás követheti. Csökkenti viszont a porozitást a kőzetet átjáró oldatokból való kicsapódás és a belső üledékképződés.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave