Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A rétegzettség fogalma, okai, fajtái

A nagyobb kőzettestek anyagi és/vagy szöveti elrendeződésének a leülepedési körülmények változásai következtében kialakult vertikális tagozódását rétegzettségnek nevezzük. A rétegzettség az üledéklerakódás fizikai (mechanikai), kémiai vagy biológiai folyamatokkal, gyakran ezek kombinációjával kapcsolatos ingadozásának a következménye. A teljesen rétegzetten üledékfajták száma és elterjedtsége viszonylag kicsiny. Ilyenek pl. a jégárak, jégtakarók hátrahagyott üledékéből képződött tillitek (I. kötet, 7.27 ábra7.28 ábra), a típusos lösz (21.1 ábra), a gyors felhalmozódásból származó homokkövek, piroklasztitok, breccsák, konglomerátumok, agyagok, s a zátonymészkövek. A többség rétegzettsége olyan különböző horizontális és vertikális méretű, tábla- vagy lemezszerű kőzettestek váltakozásában fejeződik ki, amelyek gyakran kisebb méretű rétegzési elemekből tevődnek össze. Az előbbieket rétegeknek (beds: 17.1 ábra; 17.1. tábla), az utóbbiakat réteglemezeknek (laminae) nevezzük (17.2 ábra).

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave