Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A rétegzetlenség okai

A rétegzetlen (tömeges, masszív) kőzettestek, gyakran tapasztalható nagy vastagságuk ellenére sem bomlanak szabad szemmel látható rétegekre vagy réteglemezekre. Elsődlegesen rétegzetlenek pl. a rövid idő alatt, az osztályozódás lehetősége nélkül, hordalékkal telített vízáramból, viszkózus iszapfolyásból lerakódott törmelékes üledékek (durva konglomerátumok, vulkáni és alapbreccsák, tillitek, homoktestek, mállási maradékkőzetek), továbbá a szivacs- és korallzátonyok központi részének utólag gyakran dolomitosodott mészkőtestei, egyes agyag- és márgaelőfordulások anyaga. Másodlagosan rétegzetlenek azok a finomtörmelékes üledékek, amelyek lemezeinek és rétegeinek összefüggését víz alatti szemcsefolyás, suvadás, csuszamlás, vagy az iszapban ásó-fúró infauna helyváltoztató és táplálékszerző tevékenysége rombolta szét. Üledékfaló gyűrűs férgek, szabálytalan tengeri sünök, egyes iszapban élő kagylók és rákok a korábban lerakódott üledék nagy részének bélcsatornájukon való átengedése révén annak eredeti üledékszerkezetét teljesen tönkretehetik, és homogenizálhatják (bioturbáció: 17.40 ábra). Elősegítheti a homogenizációt az üledék tömörödés közbeni szemcseközi és buborékos fluidizációja (I. kötet, 4.342. fejezetrész), és nagy mennyiségű gázbuboréknak a rétegen való áthatolása is (I. kötet, 8.36 ábra).

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave